Matolcsy újra hozzányúlt a nyugdíjunkhoz - ajvé?

A "további lehetőségeket aknázná ki" az önkéntes magán-nyugdíjpénztári rendszerben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, ami szavai szerint a jelenlegi kedvezmények kibővítését takarhatná. A miniszter egy képviselői kérdésre adott válaszában "új szabályozási modellről" írt, de nem fejtette ki, hogy pontosan mire gondol.

2012. január 30., 11:33

Az önkéntes magánnyugdíjpénztárakról kérdezett Oláh Lajos független, korábban MSZP-s országgyűlési képviselő, a kérdésre Matolcsy György január 27-i dátummal válaszolt. Ebben az önkéntes nyugdíjpillér várható átalakítására utalt, de a változtatások várható mértékére és irányára csak lehetőségként utalt a miniszter - írta az

Origo.

"A[z önkéntes nyugdíj-] pénztárak jelentős része több mint 16 éve működik, nem az elsorvasztásuk a kormányzat célja, hanem a nyugdíjrendszer átalakításához kapcsolódóan a bennük rejlő további lehetőségek kiaknázása. Megérett a működésük arra, hogy ne kelljen a túlszabályozottsággal küzdeniük, indokolt az adminisztráció egyszerűsítése, a dereguláció, esetlegesen egy új szabályozási modell bevezetése is" - olvasható a miniszter válaszában, de az "új szabályozást" nem részletezte Matolcsy. (A teljes levél itt érhető el pdf formátumban.)

Azt viszont megírta Oláh Lajosnak, hogy "prioritássá válhat" a pénztárakat megillető kedvezményrendszer bővítése. Jelenleg az önkéntes pénztárba helyezett pénz 20 százaléka után legfeljebb 100 ezer forintig adókedvezmény vehető igénybe, és a számlán elért hozam kamatadómentes.

Matolcsy a válaszában azt is írta, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok is egyéni járulékfizetésre kötelezettek, a "magán-nyugdíjpénztárak a továbbiakban nem képezik a kötelező társadalombiztosítási rendszer részét".

Korábban az [origo] birtokába jutott egy

NGM-es tanulmány, amely a harmadik nyugdíjpillért képező önkéntes nyugdíjpénztáraknak kiemelt szerepet szán. A több lehetséges irányvonalat megemlítő elemzés úgy fogalmaz, hogy az ide irányított megtakarításokra adható kedvezményeket a későbbiekben növelni is lehetne, ha azok visszatérnének az "eredeti" - az 1993-as törvényben rögzített - elvekhez, legfőképpen a nonprofit jelleghez.

Európa klímasemlegességi célkitűzései új kihívások elé állítják a magyar önkormányzatokat is, amelyeknek komoly szerep jut az épületek energetikai korszerűsítésében és a megújuló energiák terjedésének elősegítésében. A klímacélok a fosszilis energiára épülő rezsicsökkentés rendszerét is bedönthetik, az elavult háztartásokban pedig az új szabályozók könnyen rezsikatasztrófát okozhatnak.