Marad az 55 és a 60

Legutóbb Szergej Satalov pénzügyminiszter-helyettes vette elő a kényes témát az

Eho Moszkvirádióban. Az oroszországi lakosságnak fel kell készülnie arra, hogy a jövőben csak 65 éves kortól mehet nyugdíjba. A fokozatos emelés akár tizenöt évre is elhúzódhat,így a nyugdíjhoz közelállók semmit sem éreznek meg, míg a fiatalok megrázkódtatás nélkül „idősödnek bele” az új rendszerbe. Ezt a döntést meg kell hozni akkor is, ha politikailag egy nagyon összetett döntésről van szó, mi több: az egész nyugdíjrendszer felülvizsgálatra szorul – mondta Satalov. Hivatali főnöke, Alekszej Kudrin pénzügyminiszter, aki korábban sürgetve a fenti változtatásokat ennél rövidebb időt szánt volna rájuk, legutóbb a Gyáriparosok és Vállalkozok Oroszországi Szövetségének (RSZPP) kongresszusán jelentette ki, hogy a nyugdíjkorhatár emelése a gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése a lakosság elöregedéséről sújtott Oroszországban. (2010-ben 30,7 millió nyugdíjas korúra 88,6 millió munkaképes lakos jutott, jövőre már 38 millió nyugdíjassal számolnak, eközben a munkaképeseknél évente legalább egy milliós csökkenés várható).

Más gazdasági szakértők a magánszféra munkaadóival egybehangzóan azt állítják, hogy az állami

Nyugdíj Alap pénztárát nem annyira az alacsony nyugdíjkorhatár apasztja, mint inkább a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjasok elviselhetetlenül nagy száma - most éppen az öregségi nyugdíjasok egyharmada. Több tucat szakmában, foglalkozásban, beosztásban és egészségre ártalmas munkahelyen eltöltött 20-25 év öt-tíz-tizenöt évvel rövidíti le a nyugdíjra feljogosító időt.

Ugyanakkor a korkedvezményesek 70 százaléka továbbra is dolgozik, hiszen az állami nyugdíjak túlnyomó része nagyon alacsony. (Ebben az évben országos szinten az átlag öregségi nyugdíj 8 865 rubel volt– kb. 215 euro -, a nyugdíjas megélhetési minimumot 4 683 rubelben állapították meg. A régiókban az ottani fogyasztói kosár szerint számolják ki a megélhetési minimumokat, a küszöb alatti nyugdíjakat szociális juttatásokkal egészítik ki.)

A korkedvezmények csökkentését főképp a nagyvállalkozók szervezete, az RSZPP szorgalmazza, kormányzati körökben erről szó sem esik, ellenkezőleg, nemrégiben újabb szakmákat – például az autóobuszvezetőit - vontak be a kedvezményes körbe. A nyugdíjkorhatár emeléséről a nyilvánosság előtt folyik egyfajta párbeszéd a

pénzügy- és az egészségügyi és szociális ügyekért felelős minisztériumközött, az utóbbi a szakszervezetekkel egyetemben az eltökélt ellenzők táborába tartozik. Legfőbb ellenérvük a rendkívül alacsony átlagéletkor. Idén ugyan már 68 évre nőtt a születéskor várható élettartam, de amíg a nők esetében ez 74 év, a férfiak várható életkora mindösszesen 64 esztendő. Tehát amíg az átlag orosz férfi csak három évet tölt el nyugdíjban, s amíg nincs ebben érezhető áttörés, korhatáremelésről nem lehet szó.

Erre hivatkozik a kormányzó

Egységes Oroszországis, amely számára a nyugdíjkorhatár megőrzése elsősorban politikai kérdés, hiszen minden felfelé módosítás azonnal lefelé nyomná az amúgy is csökkenő népszerűségi mutatóit. A jövő márciusban tartandó elnökválasztások előtt a Medvegyev-Putyin „tandem” is rendkívül óvatosan kezeli ezt az ügyet, különböző alkalmakkal mind a ketten kifejtették, hogy az emelés nem aktuális, de nincs kizárva, hogy a kormány úgy 5-10-15 év múlva visszatér rá. Putyin május végén arról beszélt, hogy a nyugdíj pénztárat a járulékbehajtási mechanizmusok javításával, a nyugdíjrendszer hatékonyabb működtetésével és a munkatermelékenység növelésével lehetne egyensúlyban tartani. Hasonló szellemben nyilatkozott Medvegyev is, aki a társadalmi konszenzus szükségességét is hangsúlyozta a belátható idő határain kívülre helyezve a korhatár kérdésének a rendezését.

A nyugdíjpénztár növekvő hiányát, amely tavaly az előző évi duplájára rúgva elérte a GDP-arányos 2,9 százalékot, idén 1,9 százalékra szorították vissza azzal, hogy a korábbi 26-ról 34 százalékra növelték a munkavállalók által a munkabér után fizetendő társadalombiztosítási járulékokat, illetve a kisvállalkozók esetében a befizetés mértéke 14 helyett 26 százalék lett. Ennek azonban az lett a következménye, hogy a fizetések jó része borítékokba, a „járulékmentes” szürke zónába került, a vállalkozók visszafogták a beruházásokat, s gyűltek a panaszok arra, hogy ilyen terhek alatt megtorpan a gazdaság kilábalása a válságból. Tavasszal Dmitrij Medvegyev bejelentette, hogy a 2012-től 2014-ig tartó átmeneti időszakban a munkavállalói járulékok mértékét 30, illetve 20 százalékra viszik le. Az így keletkezett pénztári hiányt a járulékköteles fizetésrész – ez most évi 463 ezer rubel - növelésével, esetleg a küszöb fölötti fizetések külön megadóztatásával tervezik kiegyenlíteni.

További írások Oroszországról az

oroszline.huoldalain