Majdnem ezermilliárd forint a jegybank vesztesége az első félévben
999,2 milliárd forintos veszteséget halmozott fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idei első félévben. A KSH előzetes adatai szerint 2296 milliárd forint, a GDP 6,3 százaléka volt a kormányzati szektor 2023. első féléves hiánya. A második negyedévi hiány 570 milliárd forintot tett ki, a GDP 3,1 százalékát.
Közel ezermilliárd forint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első félévi vesztesége idén – derül ki a jegybank féléves jelentéséből. A Népszava beszámolója szerint a jelentős deficitet az okozta, hogy a jegybank 2022 előtt még szórta a magyar gazdaságba a nulla vagy majdnem nulla százalékos Növekedési Hiteleket. Az időközben beütő inflációs válság miatt a kamatokat egészen 18 százalékig kellett emelni, így azt pénzt, amit a jegybank adott a bankoknak alacsony kamattal, azt a kereskedelmi bankok 18 százalékos jegybanki betétekbe helyezték, és túlnyomórészt ez okozta az MNB veszteségét.
A jegybankban elhelyezett betétekre az MNB az első félévben 1189 milliárd forintot fizetett ki, ami 833 milliárd forinttal magasabb, mint 2022 első félévében volt. A veszteség másik része a jegybanki tartalékon keletkezett: tavaly az első félévben a forint gyengülésén még 179 milliárd forintos pénzügyi nyeresége keletkezett a jegybanknak, idén azonban csak 68,6 milliárd forint.
A GDP-arányos hiány 6,3 százalékos volt az első fél évben a kormányzati szektorban
A kormányzati szektor bevétele 15 366 milliárd, kiadása 17 662 milliárd forint volt az első fél évben. A bevételek 1605 milliárd forinttal, 11,7 százalékkal nőttek. A legnagyobb értékkel, 790 milliárd forinttal, 13,9 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 172 milliárd forint (5,5 százalék) volt az áfabevétel növekedése, emellett jelentősen bővültek a különadó-bevételek. A jövedelemadó-bevételek 365 milliárd forinttal, 16,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A társadalombiztosítási hozzájárulások 462 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal lettek magasabbak. Az egyéb bevételek 11 milliárd forinttal, 0,4 százalékkal csökkentek.
A kiadások 3232 milliárd forinttal, 22,4 százalékkal emelkedtek. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 33 milliárd forint (1,0 százalék) volt, amit a hathavi "fegyverpénz" bázisidőszakban megvalósult kifizetése is befolyásolt. A pénzbeni társadalmi juttatások 778 milliárd forinttal, 23,1 százalékkal lettek magasabbak, elsősorban a nyugellátásra kifizetett összegek növekedése miatt. A folyó termelőfelhasználás 370 milliárd forinttal, 15,1 százalékkal, a kamatkiadások pedig 832 milliárd forinttal, a 2,1-szeresükre nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 210 milliárd forinttal, 15,3 százalékkal csökkent. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 1429 milliárd forinttal, 47,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, főként az energiaszolgáltató cégeknek nyújtott támogatások ugrásszerű növekedése következtében.
Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 1627 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,2 százalékponttal lett kedvezőtlenebb.
A második negyedévben a bevételek 1121 milliárd forinttal, 16,0 százalékkal nőttek. A kiadások 1429 milliárd forinttal, 19,6 százalékkal emelkedtek. Az egyenleg 308 milliárd forinttal, 1,5 százalékponttal lett kedvezőtlenebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva. (MTI)
(Kiemelt kép: Pesti Hírlap archív)
