Magyarország gazdasági helyzete csalódás a németeknek is
A külföldi gazdaság legnagyobb magyarországi érdekképviselete, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara éves Konjunktúra-Fórumán vezető hazai és német szakemberek tájékoztatnak az ország gazdasági helyzetéről és kilátásairól. Az idei Fórumon Cséfalvay államtitkár sem tudott igazán biztatót mondani, míg aki Király Júlia, Bod Péter Ákos elemzését hallgatta, végképp elcsüggedhetett. A német szakember szerint viszont – ha az ő reformjaikat követjük – 2-3 év után javulhat a helyzet.
Cséfalvay Zoltán, a Matolcsy-tárca stratégiai államtitkára szólt arról, hogy a kormány hiány-mérséklési erőfeszítései mögött nem külső nyomás, hanem önérdek áll. Ugyanakkor a kiigazítások fékezik a gazdaság növekedését, a nemzetközi tapasztalatok szerint így nem nőhet a nemzeti össztermék. Szerinte összességében viszont trend-fordulóról van szó, amelynek következtében csökkennek az adósság és az adók. Az államtitkár úgy vélte, hogy minden országnak magának kell megoldania házi feladatait, a magyar nemzeti reform-elképzeléseknek a hosszú távú versenyképességet kell szolgálniuk. Az IMF-megállapodás „önmagában nem csodaszer”, attól nem lesz sem növekedés, sem több munkahely, hatékonyabb egészségügy vagy oktatás –legfeljebb olcsóbb finanszírozás. Míg a pénzpiacok pozitívan értékelik a magyar lépéseket, Brüsszelben és fő gazdasági partnereinknél másképp látják a helyzetet –ismerte el.
Az idei, 10 százalékos munkanélküliség jövőre 12 százalékra nőhet, az infláció magas marad, a tragikusan alacsony beruházási ráta, a bizalomhiány, a leépülő kapacitások miatt további, súlyos visszaesés fenyeget, figyelmeztetett Király Júlia a MNB alelnöke. A bankszektor gyors leépülése is csak igen lassú növekedést tesz majd lehetővé. Szilárd adózási – és törvényi keretekre lenne szükség a beruházók bizalmának helyreállításához. Ezt szolgálná az IMF-megállapodás is – „ha lesz ilyen…”
„Minisztereink mindenkinél derűlátóbbak Európában”, hangzott Bod Péter Ákos professzor derültséggel fogadott kijelentése, aki emlékeztetett: az ország gazdasági helyzete csalódás a németeknek is, akik a korrekciós intézkedésektől többet vártak. A kormány új adók tömkelegét találja ki, hogy pótolja az egykulcsos szja bevezetésével kiesett összeget és külön alkuba bocsátkozik nagy cégekkel, nem törődve a kis – és közepes vállalatok gondjaival. Az MNB egykori elnöke bírálta az újraállamosítási törekvéseket is: ilyenekre Nyugaton van ugyan példa, de csak átmeneti, kényszer-intézkedésként. Hasonlóan sajátos, hogy az állam az energia-ágazatban, a járműgyártásban, a távközlésben akar részt vállalni, ahelyett, hogy szigorú szabályozással élénkítené a versenyt. 2013 nehéz év lesz, a fogyasztás további visszaesésével, az elmúlt évekénél nagyobb áremelkedéssel – és jelentős belső átrendeződéssel. „Aki talpon marad a válságban és olcsón tud cégeket felvásárolni, jól jöhet ki”, hangzott a közgazdász előrejelzése.
Holger Schmieding, a hamburgi Berenberg Bank vezető közgazdásza felidézte, hogy a német gazdaságban a 90-es évek közepén hozták meg az egyensúlyhoz szükséges reformokat – majd 2-3 évre volt szükség ahhoz, hogy azok éreztessék hatásukat. Amihez még hozzá kéne tenni, hogy e fájdalmas, de valóban sikeres reformokról akkor közösen döntöttek a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták.
További írásokat olvashat Németországról a
www.ger – mania.huhonlapon
