Magyarország: Budapest elveszett generációja

Mosástól fakult kék pulóver, kócos haj, professzoros szemüveg: a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészeti fakultásának előterében egy szociológus hallgató kicsit elveszetten reménykedik, hogy évfolyamtársai majd kitöltik számára a záró dolgozatához segítséget jelentő kérdőívet. Nem úgy néz ki, mintha a szélsőjobboldali Jobbik-kal szimpatizálna. A látszat azonban csal. A Jobbik nagyon népszerű a diákok körében – mondja a megkérdezett szociológus. “ Bár a párt leegyszerűsített válaszokat ad az ifjúság problémáira. Ám az egyetlen, amely legalább valamilyen választ ad.”

A kommunizmus bukása óta eltelt csaknem 25 év alatt a magyar felsőoktatási intézményekben felnőtt egy generáció, amely szakított a hagyományos pártokkal – és amelyet különös fatalizmus támadott meg. Egy közvélemény-kutatás szerint “csupán” 36 százalékuk gondolja egyértelműen azt, hogy a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb, és nincs még egy EU-tagország, ahol ilyen kevés fiatal tervezi, hogy politikai pályára lépjen. Alig vannak viták. “Feltűnő, hogy amikor az ember a véleményüket kérdezi, a magyar diákok semmit nem mondanak” – mondja a német nyelvű Andrássy Egyetem mindenapjairól Melani Barlai politológus.

“Egyszerűen hiányzik a politikai kultúra”- mond ítéletet az “Aktív Fiataloktól” Keil András és Oross Dániel. A fiatal politológusok átfogó felmérésben vizsgálták a magyar diákok állásfoglalását. Azt mondják, a pártok ifjúsági munkája csőd. A főiskolákon és egyetemeken a szocialistákat nevetség tárgyai. És Orbán Viktor túlerőben levő Fidesze még választási programot sem terjesztett elő – sem a diákoknak, sem az ország többi részének.

A digitális jobbra csúszás

Ebben a posztkommunista vákuumban egyetlen személy tört be sikeresen: a Jobbik 35 éves vezetője, Vona Gábor. Az “Aktív Fiatalok” által készített egyik felmérés szerint az egyetemi ifjúság körében a szélsőjobboldal a maga 28,6%-ával még Orbán Fideszét is megelőzve áll az első helyen. Egyetlen párt sem toboroz a Jobbiknál agresszívabban (és eredményesebben) az egyetemi diákok körében.

A szélsőjobboldaliak rock zenekarokkal állnak kapcsolatban, saját fesztiválokat rendeznek, és jól játszanak a szociális hálókon. Propagandájukat saját hírszolgáltató weboldalon terjesztik; a kuruc.infora minden negyedik fiatal ráklikkel. “ A Jobbik az interneten sikeresen kiépítette a szélsőjobboldali környezetet” – mondja Melani Barlai politológus. “És elsőként tematizálták az ifjúsági- és oktatás politikát”. A Jobbik az FPÖ-től eltérően decentralizáltan szervezett. Országszerte gomba módjára nőnek ki a pártirodák, amelyek a fiatalok gyülekező helyeként szolgálnak, és ahogyan Oross fogalmaz- “ott a problémáikat kérdezik, s meghallgatják őket. A szélsőjobboldali propaganda csak később következik”.

“Ronda zsidó pofa”

Az ELTE bölcsészkarán kezdődött minden. Brenner Kálmán dékán-helyettes irodája egy emelettel feljebb, az előtér felett van, ahol most a szociológus hallgató osztogatja kérdőíveit. Brenner felelős a stratégiai kérdésekért, és ezzel együtt a sajtó kellemetlen sajtókérdéseire is ő válaszol. Egy évvel ezelőtt itt okozott botrányt a diákönkormányzat, a HÖK. Listákat készítettek az új diákokról – olyan megjegyzésekkel, mint “ronda zsidó pofa” vagy “buta evangélikus lány”. Később a zsidó származású professzorok, köztük a neves filozófus, Heller Ágnes, ajtaján tábla jelent meg olyan felirattal, mint “Zsidók! Az egyetem a miénk, nem a tiétek”.
“ Kívülről jövő provokáció volt”- mondja Brenner a botrányról, amely az egyetemi pénzek megkurtítása elleni harc csúcspontján került nyilvánosságra. De az is nyílt titok, hogy a Jobbik a neves budapesti egyetemekről toborozza a párt elitjét. Rossz híre van a Történeti Intézetnek is, ahol néhány professzor régi sebeket szakít fel, – ilyen a Trianoni-szerződés, amely 1920-ban Magyar Királyság területének kétharmadába került.

“Csúcspozíciók a fiatalok számára”

Nem véletlen, hogy az ELTE néhány történész hallgatója alapította meg a Jobbikot. Maga Vona is itt tanult. A fakultás egyébként pártoktól független HÖK-diákképviseletének a vezetőiből lesznek rendszeresen a Jobbik csúcsvezetői. “Mert egyébként a hagyományos pártokban a vidékről Budapestre került értelmiségi fiatalok előtt zárva a politikai elitbe kerülés útja ” – mondja Brenner dékán-helyettes. A Jobbikban azonban csábító vezetői posztok vannak. Vona pártja elsősorban egy ifjúsági mozgalom is.

H. Benedek az Andrássy Egyetem egyik pamlagján üldögél. A 24 éves fiatal jó németséggel mondja, hogy országgyűlési választás alkalmával soha nem választaná a Jobbikot. Több Európát szeretne, de szükség esetén kevesebbel is beéri. A mostani helyzetnél azonban bármi csak jobb lehet. Ezért az európai parlamenti választások alkalmával a gazdasági tanulmányokat folytató diák figyelmeztető lapot oszt. Ez egyszer egy Európa-szkeptikus pártra szavaz. Ez egyszer Benedek is a Jobbikra adja voksát.

Fordította: dr. Gonda László.