Magyarország, a jelölt, amelyet kizárhatnak az EU-ból

Az új alkotmány költségvetési szabályai nem egyeztethetők össze az EU-s alapelvekkel- írja a Der Standard hasábjain Krisenfrey. A cikket az alábbiakban teljes terjedelmében ismertetjük.

Nem tisztázott, hogy az érvényben levő Lisszaboni Szerződés alapján egy tagállam kizárható-e az Eu-ból. Amennyiben igen, akkor csakis az Unió alapelveinek és szerződéseinek súlyos megsértése esetén, amely azonban nem lehet egyszeri és rövid idejű. Ilyenkor az adott ország már hosszú távon szembe megy az EU-val.

Ilyen fejlemény figyelhető meg Magyarország esetében. Orbán miniszterelnök és az ő Fidesze által keresztülhajszolt új alkotmány szellemiségét tekintve reakciós, demokratikus politikai irányvonalát tekintve pedig meglehetősen kétséges. Ez azonban olyan kérdés, amelyet (ha az autoriter hangulat közepette egy ilyen kérdés még feltehető az országban) a magyaroknak maguknak kell feltenniük.

Az alkotmányban azonban az az eljárási mód a legrosszabb, ahogyan az elkövetkezendő kormányokat megfosztják egy céltudatos költségvetési politika lehetőségétől. És ez a legnagyobb mértékben érinti az EU-t is.

Az alkotmányban szerepel egy költségvetési tanács, amely minden állami költségvetést elutasíthat, és van egy szabályhely, amelynek értelmében a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet, ha az határidőre nem fogadja el a költségvetést. A költségvetési tanácsot kilenc évre nevezik ki. Ez azt jelenti, hogy egy 2014-ben bekövetkező esetleges választási vereség esetén a Fidesz pártkatonái a jövőbeni kormány működését képesek lesznek megbénítani annak teljes hivatali ideje alatt.

És mivel az alkotmány gyakorlatilag többé már nem módosítható, mert ez a magyar választási törvények szerint csak meghatározott körülmények között lehetséges – ehhez egy alkotmányozó kétharmados többséget kell elérni – ezért ez a blokkoló struktúra az elkövetkező évtizedekre fennmarad.

Ezzel Magyarország költségvetésileg és ezáltal gazdaságpolitikailag is megbénítja önmagát. Ilyen feltételek között Magyarország soha nem csatlakozhat az eurózónához, mert soha nem lehetne olyan helyzetben, hogy megfelelően reagálhatna olyan pénzügyi válsághelyzetre, mint a jelenlegi.

Magyarország azonban nem rendelkezik semmiféle kilépési-záradékkal, és ezért elméletileg kötelezve van arra, hogy a közösségi valuta átvételének valamennyi feltételét teljesítse. Önmagában már ez is olyan európai jogalap lehetne, amely megkérdőjelezheti az alkotmányt.

Azonban azoknak az országoknak is teljesíteniük kell a gazdasági és pénzügyi unió költségvetési szabályait, amelyek még nem vették át az eurót. És a jövőben ez még inkább így lesz! Az európai pénzügyi összefonódásra tekintettel a jövőben valamennyi tagállamnak össze kell hangolnia költségvetési politikáját. Egy, az euró zónához nem csatlakozott ország csődje éppen annyira veszélyes a többi tagállamra, mintha egy eurózónához tartozó állam menne csődbe.

Pontosan ezért egyetlen ország sem lehet az EU tagja, amelynek alkotmánya kizárja azt a lehetőséget, hogy az állam megtehesse a költségvetés konszolidálásához szükséges lépéseket. Magyarország olyan mérhetetlenül eladósodott, és olyan súlyos szerkezeti problémái vannak, hogy ezek következtében a jövőben nagyon könnyedén akut válságban levő országgá válhat. Olyan országgá, amely képtelen lesz kiverekedni magát a válságból, mert egy gátlástalan, populista kormány 2011-ben olyan alkotmányt fogadtatott el, amely kormányozhatatlanná teszi az országot.

Még most kell cselekedni, hogy ez a szcenárió megakadályozható legyen. Az EU-partnereknek egyértelmű ultimátumot kell adniuk az EU soros elnökségét ellátó Magyarországnak: vagy ez az alkotmány vagy az Eu-tagság. Ettől talán még észhez térne Orbán.

Fordította: dr. Gonda László

További cikkeket olvashat Ausztriáról a