Lelepleződött Orbán: az IMF programjából dolgozik

Bár kormány előszeretettel játssza a gazdasági szabadságharcost, a PR fogásokon túl azonban úgy fest, hogy még az IMF-nél is rosszabb, a régi valutaalap bukott politikáját valósítják meg. Az Orbán-csomag megszorító intézkedései és a munkavállaló ellenes lépések ezt mutatják - hívta fel a figyelmet egy LMP-s képviselő.

2011. május 2., 18:40

Az IMF delegációja a februári találkozón négy alapvető megszorítást javasolt:


  • a szociális juttatások megvágását;

  • az aktív munkaerőpiaci politikák megkurtítását;

  • a közszféra bérköltségeinek csökkentését;

  • és az állami tulajdonú közlekedési vállalatok pénzének megcsapolását.

Az egyezőség kísérteties: a kormány szerződés nélkül szóról szóra megvalósítja a valutaalap javaslatait -

írta blogjában Scheiring Gábor, az LMP képviselője. Ráadásul a valutaalap még a kormánynál is érzékenyebb. Az IMF felhívta a figyelmet, hogy a kiadáscsökkentő lépéseket a rászorultság elvét figyelembe véve kell megvalósítani. A valutaalap szerint a közszférában nem fizetéscsökkentésre és direkt leépítésekre, hanem létszámstopra van szükség.

Az IMF sok szempontból tanult hibáiból és a társadalmi igazságosságot kevésbé veszélyeztető politikát képvisel. Mára eljutottunk odáig, hogy a nemzetközi pénztőke képviselői jobban odafigyelnek az alacsony keresetűek és a munkanélküliek érdekeire, mint a jóléti ígéretekkel hatalomra került magyar kormány.

Scheiring Gábor felteszi a kérdést: az IMF-javaslatok közül melyeket teljesíti a kormány? Kizárólag a munkavállalókat megsarcoló megszorító lépéseket? Vagy a gazdasági szabadságharc helyett esetleg meghallják az igazságosságra jobban odafigyelő új Valutaalap hangját is?

Az új IMF által is megtagadott megszorító politika helyett jó lenne, ha az emberekbe és a jövőbe való befektetést választanák.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.