Lehet még ennél is mélyebb a recesszió?
A kormány jövő évi terve egyszázalékos GDP csökkenéssel számol, jónéhány szakértő szerint a recesszió ennél is mélyebb lesz, ennek ellenére a GKI prognózisa még mindig növekedéssel kalkulál. Optimizmusa azért is nehezen érthető, mert ugyanazokra a trendekre alapoz, mint a többi elemzés. Egyben viszont a vélemények összecsengenek: a válság elősegítheti azt, hogy bő három év múlva nálunk is az euro legyen a fizetőeszköz.
Mindössze fél százalékos gazdasági növekedést, emelkedő munkanélküliséget, továbbá az ERM-2 árfolyamrendszerbe való belépés napirendre kerülését várja a GKI 2009-ben - közölte a gazdaságkutató az MTI-vel. Az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a radikálisan megváltozott világgazdasági körülmények között a magyar gazdaság teljesen új pályára kerül 2009-ben: a gazdasági növekedés 0,5, a fogyasztói árindex 3,9 százalékkal növekszik. A jövő év végére 8,2 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizál a GKI, amely 0,3 százalékponttal magasabb a 2008-ra előre jelzett értéknél. Az idén 2 százalékos gazdasági növekedést és 6,2 százalékos inflációt várnak a gazdaságkutatónál.
A friss prognózis érdekessége, hogy jóval derűlátóbb, mint bármelyik más elemzés, beleértve a kormány jövő évi tervét is. Lényegében minden szakértő a gazdaság visszaesését jósolja jövőre, ráadásul azzal a kockázattal, hogy a tervben szereplő egy százaléknál is nagyobb lesz. A munkanélküliség alakulásánál is a GKI előrejelzése mindössze 20 ezres növekedést jelentene, miközben még kormányzati körökből is azt hallani, hogy legalább 50 ezerrel nőhet a munkakeresők száma, de az sem rossz, ha a számot százezer alatt lehet tartani.
Az infláció tekintetében - főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése, illetve a magas bázis miatt - a következő hónapokban és 2009 elején is gyors csökkenést prognosztizál a GKI. Ebben is optimistább, mint mások, mert mindenki csökkenéssel számol, de a GKI-nál kisebb mértékben. A cég előrejelzése szerint a következő hónapokban és 2009-ben a kül- és belföldi kereslet csak nagyon szerényen vagy egyáltalán nem emelkedik. Az Európai Unióban várt stagnálás közeli vagy recessziós állapot beszűkíti a magyar export lehetőségeit. A külkereskedelmi forgalom drasztikusan lassul, de a kivitel volumenének a behozatalnál gyorsabb fejlődése fennmarad. Az exportorientált ágazatok közül nagyobb gondok várhatók a hitelfeltételek romlását jobban megérző járműgyártásban - bár ezen belül a különböző gyártók piaci helyzete messze nem azonos - állapítja meg a jelentés.
Ha a nemzetközi pénzpiac stabilizálódik, és a magyar államháztartási hiány idei, 3,4 százalék alá csökkentése eredményeként 2009 tavaszán megszűnik a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás, továbbá az infláció is 4 százalék körülire csökken, az ország lényegesen közelebb kerül az eurózónához történő csatlakozás feltételeinek teljesítéséhez. Ezért a közeljövőben napirendre kerülhet az ERM-2 rendszerbe való belépés. Akár már a fiskális szabályok és a 2009-es költségvetés elfogadása után sor kerülhet az euró bevezetése céldátumának - célszerűen 2012-nek - a bejelentésére, ez pedig növelheti a magyar gazdaság és a forint iránti bizalmat. Az euro bevezetését illetően más szakértők is úgy látják, hogy a kényszerű megszorítások eredményeként gyorsabban teljesíthetjük a csatlakozási feltételeket.
A bizonytalan környezet és a drága hitelek a várakozások szerint visszafogják majd a beruházási tevékenységet. Az EU fejlesztési támogatásai részben csak az állami források helyettesítésére lesznek képesek, a lakásépítés pedig várhatóan visszaesik. A fogyasztói keresletet behatárolja, hogy a reálbérek idei szerény emelkedését jövőre csökkenés követi, a hitelfelvétel erősen fékeződik, miközben jelentős összeget köt le a korábbi hitelek törlesztése. A magas kamatok és a növekvő bizonytalanság viszont erősíthetik a megtakarítási hajlandóságot, persze csak akkor, ha lesz miből.