Lakjanak jól!

A magyarországi lakásállomány félmillióval nőtt húsz év alatt, egy lakásban átlagosan két ember él. A lakások harmadát nem kazánnal vagy távfűtéssel tartják melegen, és több mint százötvenezer lakásban nincs vízöblítéses vécé.

Magyarországon összesen több mint 4,5 millió lakás van, ezek közül azonban csak 3,85 millió lakott a KSH Mikrocenzusa szerint, a többi valamilyen ok miatt üresen áll. A legtöbb lakás a közép-magyarországi régióban található, ez 1,2 millió otthont jelent, a többi régió 350-546 ezer lakással, lakhatásra részben vagy egészen alkalmas ingatlannal bír. A legtöbb lakóingatlan ötven–százhúsz négyzetméter alapterületű, és a legtöbb kis alapterületű lakás a központi régióban, ezen belül Budapesten található: összesen 49 ezer lakás alapterülete nem éri el a harminc négyzetmétert, ezek közül 32 ezer fekszik a központi régióban, a 180 ezer 30-39 négyzetméteres lakás közül pedig több mint százezer. Nem nagy meglepetés ez, ahol nagyvárosok vannak, ott garzonok is vannak jelentős számban. Ezzel együtt a lakások nagy része a kényelmesnek számító hatvan négyzetéteresnél nagyobb.

Száz lakásra 216 lakos jut, ez az arány folyamatosan csökken: húsz éve még 251 volt ez a szám, igaz, akkor félmillióval kevesebb lakás állt rendelkezésre. Ma átlagosan tehát két ember lakik egy lakásban. A lakósűrűség viszonylag egyenletes az országban, száz lakásra 180-220 lakos jut, a nagy családi házakban nyilván nagyobb terület esik egy családtagra, mint egy társasházi lakásban. A legnagyobb lakósűrűséget Szabolcs-Szatmár-Bereg megye községeiben mérte a statisztika, ott száz lakásra 262 lakos jut. Ha a lakósűrűséget összevetjük a megyék fejlettségével, akkor az látszik, hogy ahol kisebb a jövedelem, ott nagyobb a lakósűrűség is. E tekintetben Borsod-Abaúj-Zemplén megye falvai, Hajdú-Bihar megye községei és lényegében egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az átlagnál jóval magasabb lakósűrűsége részben a szociális háttérre vezethető vissza.

A lakott lakások harmadát helyiségenként vagy egyáltalán nem fűtik – a többi lakásban távfűtés vagy valamilyen tüzelésű kazán működik. A helyiségenkénti fűtés aránya Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon huszonnégy százalékot tesz ki, a Dél-Dunántúlon harminchat, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön negyvenegy, az Észak-Alföldön pedig negyvennégy százalék.

Szinte minden lakásban van vezetékes víz és vízöblítéses vécé, országosan mindössze a lakott lakások 1,47 százalékába nincs bevezetve a víz, ez több mint ötvenhatezer lakás – a vízvezetékben benne van a fúrt kút, a tisztított ciszternás víz is. Ez az arány az Észak-Alföldön három százalék, Észak-Magyarországon pedig 3,9. Ezekkel a számokkal korrelál a vízöblítéses vécé felszereltsége is. Az országos átlag majdnem négy százalék, vagyis 153 ezer lakásban nincs rendes vécé. Ez az arány Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon két-két százalék, a Dél-Dunántúlon öt, a Dél-Alföldön 5,6, Észak-Magyarországon 6,5 és az Észak-Alföldön 6,7 százalék. Fürdőszoba valamivel több lakásban van, mint vízöblítéses vécé, de így is van majdnem százhúszezer lakás, amelyik nem rendelkezik fürdőszobával.