Köztulajdonba kerül az amerikai autóipar többsége
Heteken belül köztulajdonba kerül a három nagy amerikai autógyárból kettő, csak a Ford őrzi meg magántulajdonosi hátterét. A kapitalizmus szentélyében még néhány évvel ezelőtt is kiátkozták volna azt, aki a nemzeti büszkeség egyik fő elemét jelentő ágazat államosítását egyáltalán szóba hozta volna. A válság azonban tabukat döntöget az óceán túlpartján is.
Egy szövetségi bíró keddi döntése nyomán lehetővé válik a csődvédelembe menekült óriás, a General Motors teljes átalakítása. A bírósághoz a vállalati kötvények birtokosainak és hitelezőinek egy része, összesen 850 jogi és magánszemély fordult, akiknek a GM 27 milliárd dollárral tartozik. Azt akarták megakadályozni, hogy a cég átadja eszközeit az újonnan megalakuló GM-nek, azaz inkább számolják fel, hogy úgy a kötvénytulajdonosok a pénzük egy részéhez hozzájussanak. A bíró bölcsen azzal érvelt, hogy a felszámolás hatalmas károkat okozna az egész amerikai gazdaságnak és beláthatatlan következményekkel járna, ezért jóváhagyta a teljes átalakulás tervét.
Lesz min dolgozni
A GM új formában történő megmentésének koncepcióját a washingtoni kormány dolgozta ki, amely eddig már dollár tízmilliárdokat nyomott a vállalatba. A terv lényege az, hogy még ebben a hónapban új cég jön létre, amely megkapja a régi eszközeit és piacát, leépíti a gazdaságtalan tevékenységeket, a külföldi leányok többségét pedig eladja. A központi támogatás fejében az állam megkapja a részvények 60 százalékát, 17 százalék a szakszervezet nyugdíj- és egészségbiztosítási alapjához kerül, a maradékon Kanada és a kötvénytulajdonosok osztoznak. Az új GM tehát 90 százalékban köztulajdonba kerül, bár az elképzelések szerint csak átmenetileg, amíg rendbe nem teszik a céget.
Addig is lesz min dolgozni. A GM tavalyi vesztesége megközelítette a 40 milliárd dollárt /8 ezer milliárd forint!/, termelése az idén közel a felére esett. A válságkezelés jegyében a gyártott márkák közül csak a Cadillac, a Chevrolet és a Buick maradhat, megszűnik a Pontiac, eladják egyebek mellett az Opelt és a Saabot. Nyitott kérdés még, mennyire vágják meg a több mint tízezres dílerhálózatot, az viszont már bizonyos, hogy az alkalmazottak számát negyedével csökkentik, újabb 20 ezerrel növelve az elbocsátottak seregét. A fájdalmas lépések elkerülhetetlenek ahhoz, hogy a GM az átalakítás után a piachoz alkalmazkodva működőképes legyen.
Családi ezüst
Az amerikai autóipar alapító atyái foroghatnak a sírjukban, mert az istenített magántőke hazájában az ágazat többsége köztulajdonba kerül. Nemrégiben ugyanis a Chryslernél történtek hasonló szanálási lépések, ugyancsak washingtoni közreműködéssel. A különbség mindössze annyi, hogy ott a részvénytöbbség szakszervezeti kézbe kerül, viszont a családi ezüst egy része külföldre megy: a FIAT 20 százalékos részesedéshez jut. A tabuk tehát ledőltek, de ezzel legalább esély nyílt arra, hogy az egész iparágat megmentsék.
A kormányok Európában is beszálltak az autógyárak megsegítésébe. A GM válságához kapcsolódik az OPEL sorsa, ami komoly fejtörést okoz Berlinnek. A német állam nem akar tulajdonosként beszállni a cégbe, viszont kész pénzt és garanciákat adni, és persze bele akar szólni az átalakításba. Az eladást főként éppen az nehezíti, hogy vita van arról, ki mennyivel szálljon be a későbbi fejlesztésekbe, és megmaradnak-e a mostani üzemek. A FIAT kiszállása után a kanadai székhelyű Magna és az orosz Szberbank párosa maradt a potenciális többségi vevőjelölt, ők magasabb állami kötelezettség vállalást várnak, viszont a német kormány kétmilliárd eurós igényének csak a negyedét kívánják egyelőre azonnali fejlesztésre fordítani.
Roncsprémium
A helyzeten csak némileg változtathat, hogy egy kínai konszern 660 millió euróért 51 százalékos részesedést vásárolna a General Motors német leányából. Ezért viszont 2,6 milliárd eurós állami garanciát kérnek és a termelés egy részét Kínába vinnék, s ott fejlesztenének tovább. Ez legfeljebb akkor kerülhetne szóba, ha a tárgylások a Magna-féle konzorciummal zsákutcába jutnának. Ez hírek szerint két héten belül eldől, és nagyobb az esélye annak, hogy meg tudnak egyezni.
A megállapodást elősegítheti, hogy az úgynevezett roncsprémiumnak hála az autóeladások hónapok óta jól alakulnak Németországban. Ez az ország egész iparának a teljesítményét felhúzta, májusban az előző hónaphoz képest 4,5 százalékos volt a növekedés. Ennek áldásos hatását még mi is érezzük: a magyar ipari termelés nagyjából hasonlóan emelkedett az említett időszakban, ugyancsak főleg az autóipari megrendeléseknek köszönhetően.
