Kiszolgáltatottaknak a fizetős egészségügyet

A jövedelem emelkedésével nő a magánorvosi szolgáltatás igénybe vétele - erre jutott egy Magyarországon végzett kutatás az egészségügy fizetőssé tételéről. Vagyis: minél gazdagabb valaki, annál szívesebben fizetne az egészségügyi szolgáltatásokért, hogy ne kelljen várnia. A szegények meg majd várnak.

CT és MR-vizsgálatra a leghosszabb a várakozási idő, amely akár 2-3 hónap is lehet. Ezekre a vizsgálatokra azért ilyen hosszú a várakozási idő, mert az általunk befizetett díjakból rosszul gazdálkodva, nem ilyen berendezéseket vásárolnak, hanem egyebekre költik azt. A megkérdezett betegek körében ez már elfogadhatatlannak tűnik. A Harmonet.hu szerint "bármelyik olvasónkat is kérdeznénk, vajon szeretne-e egy rák gyanúja esetén hónapokat várni a diagnózisra, 100% volna a nemmel válaszolók aránya, így nem értjük, mit kellett ezen kutatni. Amikor egy halálos betegség esélye lóg az emberek feje felett, azonnal akarják tudni az igazságot és ez így van jól" -

Ezzel a természetes emberi működéssel tökéletesen tisztában vannak a magán diagnosztikai cégek, így – talán lehet,. hogy nem is véletlenül? – a fizetős ellátásba terelik azokat, akik képesek ÚJRA fizetni ezért. A krónikus betegek 35 százaléka igénybe venne fizetős szolgáltatást. Olyasmiért, amiért minden áldott hónapban fizet! A várólistás betegek 63 százaléka igényli is a tájékoztatást arról, hogy a tb-finanszírozott mellett külön térítés ellenében ezek a vizsgálatok rövid idő alatt elvégezhetőek, hiszen akkor el tudja dönteni, akar-e vagy tud-e azért fizetni. (Akarni bizonyára egyetlen józan ember sem akar, legfeljebb rákényszeríti őt a rendszer.)

A gazdagabbak fizetnének

A fiatalabb, magasabb jövedelemmel rendelkező és felsőfokú végzettségű megkérdezettek között kiemelkedő az igény az egy-két napon belül elérhető MR- és CT-vizsgálatokra. Vagyis azok között, akik vélhetően a legtöbbet fizették be a kasszába már korábban is. Vajon mikor várható, hogy ez a réteg elkezdi a jogait érvényesíteni, kikövetelve azt, ami a törvény szerint járna és amire a fizetése jelentős részét költi? A kutatásból az is kiderül, hogy minél hosszabb a várakozási idő, annál jobban hajlanak a betegek (vagy hozzátartozóik) arra, hogy az „ingyenes”, a társadalombiztosítás terhére készített vizsgálattal szemben a térítéses szolgáltatást válasszák. A betegek nemcsak maguknak, hanem gyermekük, vagy – különösen a fiatalabbak körében – szüleik részére is fizetnének a CT-ért vagy MR-ért.

A betegek fele a várakozási idő csökkentése miatt venne igénybe fizetős orvosi szolgáltatásokat, ezzel egyidejűleg úgy gondolja, hogy ezekhez magasabb minőség is társul. A magasabb minőséget egyébként tökéletesen ugyanazok az orvosok nyújtják, csak a privát praxisban már használják a mosolygó izmaikban rejlő, anyagilag kifizetődő lehetőségeket.

Növekszik az igény a fizetős szolgáltatásokra − vélik az orvosok

A megkérdezett orvosok több mint háromnegyede hasznosnak tartja azt lehetőséget, hogy térítés ellenében el lehessen végeztetni diagnosztikai vizsgálatokat. Az orvosok többsége úgy gondolja, hogy ezzel rövidül a várakozási idő, hamarabb kézhez kapja a leletet, így gyors diagnózis születik.

Azok, akik pedig kényszerűen és tehetetlenül inkább fizettek ezért, valószínűleg pokolba kívánják ezt a tömény harácsolást és vérlázítónak tartják, hogy visszaélve idejükkel, pénzükkel és kiszolgáltatottságukkal az orvosok tovább sápolják azokat, akik rákényszeríthetők erre. Az orvosok saját etikájukkal és esküjükkel szemben menetelnek a pénz oltára felé, amikor határozottan és számos lélektani kutatással bizonyított módon ártanak azoknak, akiket hosszú hónapokon át váratnak. (Nem valami olyasmire esküdtek fel, hogy „ne árts”?) - kérdezte a Harmonet.hu.

Etikai kérdés

Azok, akik saját állapotukat illetően hosszú hónapokig bizonytalanságban élnek, pszichoszomatikusan képesek arra, hogy a „beígért” tünetcsoport szerint esélyes daganatot létre is hozzák saját szervezetükben. Egyértelmű orvos-etikai kérdés ez, s a válasz is egyértelmű. Az orvoslás ebben az esetben arról szól, hogy kik képesek még többet fizetni azért, hogy maguk vagy szeretteik ellátást kapjanak. Arról pedig nem is érdemes beszélni, hogy az elhanyagolt állapotú, hónapokig váratott betegek gyógykezelése és gyógyszerezése milyen költségeket jelent, hiszen ez már olyan kérdéseket vet föl, amelyek szöges bakanccsal táncolnak az orvos-gyógyszer iparág mindkét kislábujjának legérzékenyebb bütykén. Ennek tovább gondolását azokra bízzuk, akik olvassák ezeket a sorokat.

A felmérés időpontjában az orvosok többsége úgy ítélte meg, hogy a diagnosztikai vizsgálatok esetében az ellátórendszer nem tudja a fellépő igényeket ellátni, a hosszú várólisták miatt növekvő igény lesz a fizetős vizsgálatokra és úgy értékelte, hogy erre van fizetőképes kereslet. A prognózisban az is szerepelt, hogy növekszik a betegek információja, képzettebbek lesznek.

A kutatás arra nem terjedt ki, hogy azok a családok, akik fizetnek egy-egy ilyen eredményért, vajon mekkora összeggel támogatták már az omladozó magyar betegségügyet, illetve arra sem, hogy a családok milyen egyéb kiadásaik rovására – esetleg ezzel adósságot felhalmozva – adtak ki pénzt a külön vizsgálatokért.

A kutatást az Első Magyar Egészségügyi Marketing Kft. végezte a Szinapszis Kft. közreműködésével az Euromedic Diagnostics Magyarország Kft. részére, aki vizsgálataival ennek a kiszolgáltatott rétegnek nyújt fizetős alternatívákat.