Kezembe került
A magyar reformok működnek! című kormányinformáció láttán sokáig gondolkodtam: elolvassam-e, hiszen épp eleget látok ebből plakátokon. Döntöttem, és belefogtam. Az első állítás: nálunk nagyobb a gazdasági növekedés, mint az EU-ban! Ez valóban lehetséges, de minden viszonyítás kérdése. Az egyszerűség kedvéért, ha például a magyar GDP egy évben százegységnyi, és az EU-é ötszáz, akkor a 3,6 százalékos magyar bővülés 3,6 egység, míg az EU-é 18 egység. Úgy érzem, van még helye a növekedésnek. A második állítás: újra nő a minimálbér! Igen, öt év alatt nettó 60 200 forintról 68 775 forintra. Nem tudom, erre büszke lehet-e egy kormány, ha ugyanezen időszak alatt az infláció összességében mintegy 18 százalékkal emelkedett. Majd azt állítja a brosúra, hogy 12 százalékról 7 százalékra csökkent a munkanélküliek száma. A számokkal elég nagyvonalúan bánik az alkotó, hiszen a tizedeket először felfelé, majd lefelé kerekíti. Azt azonban mindenki tudja, hogy ezt az eredményt részben a Nyugaton munkát találó „megélhetési” kivándorlók és a közmunkára kényszerülők teremtették meg. A következő eredménynek a családi adókedvezményt tekinti az infó. Csak hát éppen arról nem szól, hogy ezt csak a jól kereső szűk réteg tudja igénybe venni. Az egyik legtragikusabb állítás, hogy a rezsicsökkentéssel a családok évente 150 ezer forintot takaríthattak meg.
Az egyik előző írásomban beszámoltam arról, hogy egy 62 négyzetméteres lakásban az előző évben elektromos áram használatánál 19 891, gázfogyasztás esetében 12 200, víz- és csatornaszámla esetében 7925, és végül a szemételszállítás, valamint kéményseprés szolgáltatás igénybevételénél 0 forintot takarítottam meg. Ez összesen 40 016 forint, ami igen messze van a 150 000 forinttól. Ha jól számolom, a hetedik állítás, miszerint ingyenes lesz az óvodai étkeztetés – amit természetesen gyermekeink annak íztelensége miatt el sem fogyasztanak. Itt tesz említést a propagandakiadvány arról, hogy az Erzsébet-program keretében 600 ezer ember üdülhetett. Ez nagyjából a lakosság 6 százaléka, a rendszerváltás előtti szakszervezeti üdülési lehetőségekhez képest valóban „óriási” eredmény. Nagyon tetszik e témán belül az, hogy a devizahiteleseknek nyújtottak segítséget. Már korábban szintén szóltam arról, hogy családommal együtt 2007-ben 140 forintos áron 17 millió forintnak megfelelő svájcifrank-lakáshitelt vettünk fel, és akaratunk ellenére jól megmentettek. Ha ugyanis azon a 180 forintos áron forintosították volna – kötelezően –, amelyen a végkielégítést engedélyezték, akkor a forintosítás után 15,3 millió forint maradt volna az adósságunk, így viszont sikerült 21,76 millió forintra „feltornászni” a maradékot. Az ilyen segítségtől megy a falnak az ember. Azt is állítja brosúra, hogy több a rendőr, kevesebb a bűncselekmény, természetesen ha ennek megfelelően változtatom a statisztikai módszert. E húszoldalas hazugságkiadványnak az a címe, hogy: A magyar reformok működnek, az eddig idézett „eredmények” nem tudom, hol tartalmaznak egyetlen reformot is, de a két utolsóként említett témának aztán végképp nincs köze valamilyen reformhoz.
id. Jókai Oszkár,
e-mail
