Kell-e nekünk egy állami mammutbank?

Alig vásárolta ki az állam a német tulajdonost az MKB-ból, máris tárgyal a Budapest Bank megvételéről, és szó van további egy-két bank megszerzéséről is a nyilatkozatok alapján. Korábbi pletykák szerint ezek egyike az orosz állami tulajdonú Sberbank magyar leánya lehet, amely régebben az azóta eltűnt Volksbankhoz tartozott. Hírek szerint Putyin látogatásához szerették volna kötni ez utóbbi vásárlás bejelentését, de a tárgyalások még messze vannak attól, hogy kész tényről lehessen beszélni. Képbe került viszont az osztrák Erste, amely sokkal jelentősebb fogás.

Hírek szerint a BB vételáráról is még folynak az egyeztetések, szakértői becslések szerint százmilliárdos nagyságrendű lehet, az Erste még ennél is sokkal többe kerülhet. Mindkét bank jobban áll az MKB-nál, és együttesen lényegesen nagyobb a forgalmuk. Az elképzelés az, hogy a létrejövő állami mammut az OTP legfőbb piaci riválisa lesz, és a cél annak visszaszorítása. Az OTP mérlegfőösszege 2013-ban 7900 milliárd forint volt és csaknem 400 fiókkal rendelkezett, az új bank nagysága ennek a háromnegyede lehet az induláskor. A kormánynak azonban megvan a lehetősége arra, hogy a piaci erőviszonyokba beavatkozzon: elég annyi, ha az állami és önkormányzati szektor és cégek pénzforgalmát átterelik, és a milliónyi közszolga az új banknál nyitandó számlájára kapja a fizetését. Ez ugyan ellenkezik a versenysemlegességi szabályokkal, de Orbánékat ez eddig sem zavarta.

Az államosítási folyamatot a Nemzeti Bank felügyeli, akárcsak a már megszerzett MKB irányítását. A bank teljes felső vezetését kirúgták, az MNB saját embereit ültette oda, és az egész hatalomátvételnél a szanálási törvényre hivatkoznak, amely egyébként szakértők egybehangzó véleménye szerint hamis jogi alap, mert nem erre az esetre vonatkozik. Ezt ellensúlyozandó, a szokásos populista szólamokkal próbálják az einstandot magyarázni, mondván, hogy az MKB-nak sürgős pénzügyi konszolidálásra van szüksége a rossz hitelezési portfólió és gyenge likviditás miatt.

Ebből azonban egy szó sem igaz, amit egyébként az MNB korábbi elemzése is bizonyít, amely stabilnak minősítette a bank helyzetét. Ahogy az is: az adásvételi szerződés alapján a német tulajdonos nem csupán a tőkehelyzetet rendezte – a tőkemegfelelési mutatója 18 százalék, ami a duplája az uniós kötelező szintnek –, de jelentős likvidpénzt is hagyott. Ami tényleg rossz, az az ingatlanfejlesztési hitelezési portfólió, de ez még az új vezetők szerint is kezelhető probléma. Ez cseppet sem izgatja a mindent tudó Lázár Jánost abban, hogy kijelentse: a bankot „szétlopta” az előző management. Erre semmilyen bizonyítékkal nem állt elő, de nem is ez volt a célja, hanem az, hogy a bankellenes hangulatot kihasználva igazolni próbálja a közvélemény előtt mindazt, amit tenni fognak.