Jövőre utolérjük az eurozónát - a recesszióban
Az Egyesült Államok példáját követve idén a második félévben recesszióba süllyedt az eurozóna és jövőre is csak maximum stagnálásra lehet számítani. Növekszik a munkanélküliség és a költségvetési hiány, csökken viszont az infláció. Ez utóbbi jelen esetben nem igazán örvendetes, mert a válság miatti fogyasztás visszaesés a fő oka. Nem örülhetnek az új tagországok sem, nehezebb lesz csatlakozniuk az euroövezethez.
Nem sok jóval kecsegtető perspektívát vázolt fel kontinesunk számára az Európai Unió pénzügyi biztosa. Joaquín Almunia, ismertetve az Európai Bizottság előrejelzését az unió gazdaságának a jelenlegi számítások szerint várható alakulásáról, elmondta: az euróval fizető országokban gyakorlatilag leáll a gazdasági növekedés, az idei 1,2 százalékos GDP-bővülés után jövőre csak 0,1 százalékosra lehet számítani. Németországban és Franciaországban egyáltalán nem lesz növekedés, Nagy-Britanniában pedig egyenesen a GDP legalább egy százalékos visszaesésére kell számítani.
Az idei első negyedévben még 0,7 százalékos volt az eurózóna növekedése, a másodikban 0,2 százalékos volt a visszaesés, míg a harmadik és a negyedik negyedévre 0,1-0,1 százalékos lassulással számolnak Brüsszelben. Az eurózóna így recesszióba süllyedt. Legutóbbi becslésében a Bizottság még 1,7 százalékos növekedést jósolt. Az egész EU-ra nézve a Bizottság 1,4 százalékot jósol, szemben a legutóbbi április előrejelzésében szereplő 2,0 százalékos növekedéssel. Jövőre azonban már csak 0,2 százalékos növekedést feltételez uniós szinten.
Brüsszel becslései szerint egyre súlyosabb gondot jelent majd Európában a munkanélküliség: az eurózónában az idén 7,6 százalékos rátához képest 2009-ben 8,4, 2010-ben pedig már 8,7 százalékos munkanélküliség várható. Szintén romlik az államháztartási hiány mutatója: az euróövezetben ez az idei 1,3 százalék után 2009-ben 1,8 százalékos lesz a GDP-hez viszonyítva. Az átlagtól azonban nagy eltérésekre kell számítani: Franciaországban már az idén eléri a hiány a 3 százalékot, jövőre pedig a 3,5 százalékot. Ilyen mutatóval a franciak nem juthatnának be az euróövezetbe, ha most kellene pályázniuk.
Írországgal szemben egyenesen túlzott deficit miatti eljárást kénytelen indítani néhány héten belül Brüsszel, mert a számítások szerint idén 5,5, jövőre 6,8, 2010-ben pedig 7,2 százalékos lesz az államháztartási hiány abban az országban, amely korábban nem egyszer szufficites költségvetésével vívott ki magának elismerést. A recessziós kilátások egyetlen pozitív mutatója a várható infláció csökkenésében mutatható ki. Az euróövezetben az idei 3,5 százalékos infláció jövőre 2,2, 2010-ben 2,1 százalékosra mérséklődik.
Almunia hozzátette: a nemzetközi pénzügyi válság vonzóbbá tette az EU több új, keleti tagállama számára az euró mielőbbi bevezetésének gondolatát, de 2010 tavaszáig egyetlen ország sem fogja tudni teljesíteni ennek kritériumait. Úgy vélekedett, hogy Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia viszonylag jól átvészelheti a válságot, míg a balti államok és Magyarország súlyosabb nehézségekkel kénytelenek szembenézni. A brüsszeli bizottság becslése szerint az előbbiek az eurózónához képest egészen jó növekedési ütemre számíthatnak jövőre is, ám Észtországban, Lettországban és Litvániában visszaesés várható. A brüsszeli bizottság aggodalmakat fogalmazott meg a román és csekélyebb mértékben a bolgár gazdaságot illetően is.
