Jön Trump: féljünk-e tőle?
Donald Trump az amerikai történelemben először úgy lehet elnök, hogy korábban semmilyen politikai gyakorlatot nem szerzett, hivatali munkát nem végzett, semmilyen választott pozíciót nem töltött be. Ezzel szemben az üzleti életben ért el sikereket, sokszor ellentmondásos és kíméletlen módszerekkel, számos kétesnek tartott ügylettel, ami korántsem szokatlan a nagy vagyonokat szerzők karrierjében. Ez cseppet sem zavarta abban, hogy a kampánya során a harácsoló és korrupt elit ellenségének állítsa be magát, aki az egyszerű, dolgos amerikai polgárok érdekeit képviselve majd mindent meg fog változtatni.
A győztes
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
Az egyszerű demagógián viszont túlmutatnak nyíltan rasszista, kirekesztő, hímsoviniszta, az emberek negatív sztereotípiáira és félelmeire építő kijelentései, durva, személyeskedő és agresszív stílusa, ami ilyen mértékben szokatlan az amerikai közbeszédben. Sikerült is úgy megosztania a társadalmat, mint évtizedek óta senkinek: elsősorban az alacsonyabb képzettségű és státusú, amerikai értelemben vidéki és fehér rétegeket szólította meg, amelyek elégedetlenek a helyzetükkel és a pénzügyi-hatalmi elittel. A jelek szerint Trumpnak sikerült őket mozgósítania és szavazásra bírnia, ennek köszönheti a győzelmét.
Mondhatjuk, hogy legyen ez az amerikaiak dolga, de ennél jóval többről van szó. Az Egyesült Államok a világ első számú politikai és gazdasági hatalma, ami ott történik, az az egész világra közvetlen hatással van, lásd a legutóbbi nagy válságot. Trump egyénisége és eddigi megnyilvánulásai aggasztó változásokat ígérnek: ha legalább részben az történik majd, amivel kampányolt, az új washingtoni adminisztráció a mostanihoz képest sokkal befelé fordulóbb, a saját érdekeit agresszíven előtérbe helyező, a külvilággal szemben zártabb és intoleránsabb politikát fog követni.
Gazdasági téren ez azt jelentheti, hogy gátlástalanabbul igyekszik majd érvényesíteni az amerikai szempontokat, kevésbé lesz empatikus és kompromisszum-, netán segítőkész. Nem véletlen, hogy a pénzpiacok a legnagyobb aggodalommal nézték Trump menetelését, és a fejlett országok döntő többsége ellene szurkolt. A korábban elképzelhetetlen mégis bekövetkezett, a konkrét következmények pedig beláthatatlanok. Az azonnali hatás a tőzsdék mélyrepülése, a teljes piaci bizonytalanság, a kockázatkerülés látványos megerősödése.
Több elemző újabb válságot sem tart kizártnak, arra alapozva, hogy még az előző válság következményeként olyan problémák halmozódtak fel, amelyek a nemzetközi bizalom megrendülésével a felszínre törhetnek. A félelem nem megalapozatlan, mert elég az új amerikai kormányzat néhány ijesztő lépése ahhoz, hogy a szőnyeg alá sepert válságtényezők a bizonytalanná vált légkörben kiéleződjenek. Sok fog múlni azon, hogy Trump leendő stábja mennyire látja a kockázatokat, és tud-e elég óvatos lenni a bizalomépítéshez.
Egy bróker hallgatja Trump győzelmi beszédét a frankfurti tőzsdén
MTI/AP/Michael Probst
Túl optimisták sajnos nem lehetünk, a megerősödött és bosszúszomjas republikánusok egy Trump-féle elnökkel könnyen elvethetik a sulykot. Mi itt Európában különösen aggódhatunk, mert Trump egyik értelmezhető kijelentése az volt, hogy csökkenteni fogja az Egyesült Államok itteni elkötelezettségeit.
Ab ovo ellenzi a szabadkereskedelmi egyezményt, sőt a NATO szerepvállalásait is szűkíteni akarja. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ódákat zengett Putyinról, és remek vezetőnek tartja, sok jóra nem számíthatunk. Az EU amúgy is belső válságokkal küzd, a mediterrán euróövezet gondjaitól kezdve a menekültügyeken át a Brexitig, már csak egy kirekesztő és saját elképzeléseit brutálisan érvényesítő amerikai kormányzat kell ahhoz, hogy az unió a szétesés közelébe kerüljön.
Orbánék látszólag örülhetnek annak, hogy egy hozzájuk világképben közel álló elnöke lesz az Egyesült Államoknak, valójában inkább a felelős európai vezetőkhöz hasonlóan aggódniuk kellene: ha csak részben is megvalósítják Trumpék azt, amit a kampányban ígértek, annak az EU csak vesztese lehet. Márpedig az uniós piactól és támogatástól, valamint a nemzetközi befektetői hangulattól való meghatározó függésünk miatt mi a legkiszolgáltatottabbak közé tartozunk és a legtöbbet veszíthetjük.
