Ismét EU-napirenden a médiatörvény
Magyarország is a napirenden lesz a médiaszabadság megteremtéséért felelős uniós szakértői csoport január 25-i ülésén. A testület a korábban elfogadott médiatörvényről, a január elsején hatályba lépett alkotmányról, az Alkotmánybíróság idevágó döntéseiről és a Klubrádió frekvenciájáról is tárgyalni fog a hónap végén.
A magyarországi média helyzete is felkerült arra a listára, amelyen a Magyarországgal szembeni uniós aggályok szerepelnek. Bár a médiatörvényt már 2011 elején is bírálta az Európai Bizottság, az idei év elejére is kiderült, újabb európai kérések fogalmazódtak meg a magyar médiapiac működésével kapcsolatban – adta hírül a Bruxinfo.
A médiapolitikáért felelős uniós biztos szóvivője bejelentette, az európai médiaszabadság megteremtéséért dolgozó EU-szakértői csoport (amelyet éppen a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos aggályok hívtak életre) a január 25-i ülésén foglalkozni fog Magyarországgal. Ryan Heath szerint a volt lett államfő által vezetett testület a korábban elfogadott médiatörvény mellett tárgyalni fog a január elsején hatályba lépett alkotmány idevonatkozó rendelkezéseiről, az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos döntéseiről és a rádiófrekvenciák pályáztatási gyakorlatáról is.
A szakértői csoportnak nincs szankciós joga, javaslata alapján viszont az Európai Bizottság kezdeményezheti az uniós jog megsértésekor alkalmazott hagyományos, kötelezettségszegési eljárás megindítását. A testület egyelőre ilyet nem tervez.
Ryan Heath azt mondta, a Klubrádió frekvenciaengedélyével kapcsolatos ügy nem választható el a Magyarországgal kapcsolatos szélesebb körű vitától, így azokat együtt kell kezelni. Emlékeztetett arra, hogy a rádió a tavaly indított pályázaton elvesztette a budapesti frekvenciáját, emiatt vélhetőleg csak február végéig sugározhatja az adását a fővárosban.
A szóvivő kifejtette, a tagállamoknak joguk van meghatározniuk a frekvenciák pályáztatásának feltételeit, azt viszont már uniós szabályozás rögzíti, hogy az odaítélési folyamatnak diszkriminációmentesnek, átláthatónak és objektívnek kell lennie. Hozzátette ugyanakkor, hogy a felek számára biztosítani kell a jogot, hogy bíróságon támadhassanak meg egy őket érintő döntést.
Az Európai Bizottság nem mondta ki egyértelműen, hogy bármilyen törvénysértés történt volna a Klubrádió frekvenciaengedélyével kapcsolatosan, sőt, Neelie Kroes alelnök szóvivője utalt is arra, hogy függetlenül a konkrét ügy jogszerűségétől, de a budapesti rádió példáját együtt kell kezelni a Magyarországot érintő szabadságjogi problémákkal.
Neelie Kroes egyébként éppen arra buzdítja a magyar kormányt, hogy engedélyezze több rádió indulását az országban, és így bocsásson használatra több frekvenciát. „Több szereplő, nagyobb verseny!” – idézte az alelnök szavait Ryan Heath szóvivő, aki egyébként arra buzdítja a pályázatokon vesztes jelentkezőket, hogy kedvezőtlen elbírálás esetén sugározzák adásukat az interneten.
A Bizottság emlékeztet arra is, hogy az Alkotmánybíróság december 19-én alkotmányellenesnek minősítette a magyar médiatörvény több passzusát. A taláros testület szerint egyes rendelkezések megnyitnák az utat az írott sajtó működésének korlátozása előtt. Példaként említette azt a kötelezettséget, amely szerint az újságíróknak fel kell fedniük a forrásaikat, „ha a közérdek úgy kívánja”.
Ryan Heath felszólította a kormányt, hogy tartsa tiszteletben az Alkotmánybíróság döntését, és legalább olyan gyorsasággal és hatékonysággal rendezze a problémát, ahogyan a kabinet az Európai Bizottság korábbi észrevételeire reagált.
A szóvivő felidézte, hogy a magyar médiatörvénnyel kapcsolatosan az Európai Bizottság tavaly több észrevételt is tett, és négy ponton kérte is a jogszabály módosítását, ezeket pedig a kabinet meg is tette haladéktalanul.
