Szintet lépett a kiberbűnözés
Már nem a bankkártyák lemásolása a sláger: az internetes csalók újabban az emberek hiszékenységére, félelmeire építve szerzik meg a pénzünket.
Az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) tagállamaiban a bankkártyás fizetés összege elérte az 5400 milliárd eurót, amiből 1,53 milliárd euró értékű csalás történt. Az adatok szerint a két évvel ezelőtti egymillió eurós bankkártya fizetés átlagára vetítve már csak 280 euró jutott a csalók kezére.
Az online kártyás vásárlások esetében bevezetett erős ügyfél-hitelesítés megkövetelésének betudható, hogy a kártya fizikai jelenléte nélkül elkövetett online tranzakciós csalások értéke 12 százalékkal esett vissza – idézi az örvendetes statisztikát az Index.
Mindez azonban sajnos nem fékezte meg az internetes csalásokra szakosodott bűnözők kreativitását. Az új csalási forma hatékonyságát jellemzi, hogy ismét megszaporodott a bankkártyás visszaélések száma is. A bankkártyák fizikai megszerzése helyett a hangsúly áttevődött a pszichikai ráhatással megszerzett adatokra.
Ezekben az esetekben maguk a kártyatulajdonosok azok, akik megadják mindazokat az adatokat, amelyek révén a csalók az egyébként megfelelő védelmet jelentő erős ügyfél-hitelesítést is meg tudják ugrani. Az eredményt az biztosítja, hogy a számláinkhoz és a kártyabeállításainkhoz való hozzáféréssel is megcsapolhatóak a bankszámláink.
Ezeket az áttételes adatokat pedig az internetes csalók a legtalálékonyabb módokon igyekeznek kicsikarni a számlatulajdonosokból. Ezt követően pedig már átírhatják például azt a telefonszámot, amelyre a hitelesítő kódot küldi a bankunk a bankkártyás fizetéshez. Ezzel pedig már nem a számlatulajdonoshoz, hanem a kiberbűnözőkhöz futnak be a fizetés engedélyezését kérő üzenetek.
A riasztó eredmények pedig önmagukért beszélnek.
Míg 2020-ban a bankkártyás károk 3, tavaly már 68 százalékáért ez a manipulációs technika volt a felelős – Írja a portál. A manipulálással kicsalt bankkártyás kár immár eltörpül a bankszámlák hasonló módon történő leürítésével bekövetkező károktól – teszik hozzá.
A tavaly nyilvánosságra került átutalási csalások száma ugyan csak 5971 darab volt, ám az abban érintett összeg meghaladta a 9,11 milliárd forintot.
Az Europol szerint a visszaélések kiszűrését nehezíti, hogy magas a bűnözői hálózatokon belüli specializáció szintje, ráadásul egyre erőteljesebb az illegális szolgáltatók közötti együttműködés. A számítógépes bűnözést kiszolgáló illegális szolgáltatók immár széles körben hirdetik a bűnözők lefülelését megnehezítő megoldásaikat a dark web fórumain és piacterein
A nemzetközi bűnüldöző szervezte természetesen ennek a csalási formának a megoldásán is gőzerővel dolgozik.
Az Europol már 2013-ban létrehozta a Kiberbűnözés Elleni Európai Központot (EC3), amely az elmúlt év során 25 tagország, az Europol, az Interpol és az Európai Bankszövetség (EBF) közreműködésével szerteágazó akciót indított a csalásokkal megszerzett pénzek tisztára mosását lehetővé tevő platformok és személyek ellen. Az akció során 2022. szeptember közepétől november végéig 8755 pénzmosó számlát füleltek le, 2469 személyt tartóztattak le világszerte. Az EBF koordinálásával körülbelül 1800 bank és pénzintézet támogatta a bűnüldöző hatóságokat ebben az akcióban – idézi az adatokat az Index.
(Kiemelt kép: illusztráció. Forrás: Jakub Porzycki/NurPhoto via AFP)
