IMF: lassul a növekedés a felzárkózó Európában
Kissé lassulni fog a növekedés a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint idén Európa feltörekvő országaiban, azaz a kelet-, közép- és délkelet-európai térségben.
Az IMF erről Világgazdasági Kilátások (WEO) című, szokásos negyedéves jelentésében írt, amelyet kedden tettek közzé.
A feltörekvő Európában – a közép-, kelet- és délkelet-európai országokban – 2013 második felében csökkent a gazdasági növekedés, azzal egyidejűleg, hogy jelentős mennyiségű tőke áramlott ki a térségből. Annak ellenére, hogy Európa fejlett felében erősödni látszik a gazdaság, ami pozitívan hat erre az országcsoportra, 2014-ben kissé lassulni fog a régió átlagos növekedése – állapította meg a nemzetközi pénzügyi intézmény.
A térségben továbbra is az exportkereslet volt a 2013-as növekedés hajtóereje, kivéve Törökországot és a balti államokat, ahol a belső fogyasztás volt a bővülés motorja. A fogyasztás bővülését – különösen Délkelet-Európában – egy sereg tényező hátráltatja: a nem teljesítő hitelek magas aránya, a munkanélküliség állandósulni látszó magas szintje, néhány országban pedig a szükséges költségvetési kiigazítások – áll az IMF jelentésében.
A Valutaalap előrejelzése szerint az infláció az egész térségben mérsékelt marad. Ennek oka több más tényező mellett a negatív kibocsátási rés – a tényleges kibocsátás alatta marad a potenciálisnak –, a nyomott belső kereslet és a gyér banki hitelezés – adta hírül a Híradó.hu.
A térségre nézve a fő lefelé ható kockázatot a pénzügyi piacok esetlegesen kiújuló volatilitása jelenti, amelyet kiválthatnak többek között geopolitikai események – elsősorban az ukrajnai válság – és az amerikai jegybankrendszer (Fed) eszközvásárlásainak a folyamatban lévő megszüntetése – írta negyedéves jelentésében az IMF.
Idén erősödik a gazdaság a fejlett Európában
2014-ben folytatódik a gazdasági növekedés a fejlett gazdaságú európai országokban, de továbbra is nagyon alacsony marad az infláció. A lakossági fogyasztás végre növekszik, és az export is segítheti a gazdaság megerősödését.
A magas munkanélküliségi ráta, a nagy államadósságok, a befektetések alacsony szintje, a kihasználatlan termelési kapacitások, a hitelszűke és a pénzügyi rendszer felaprózódása azonban továbbra is csökkentik az eurózónás gazdasági növekedés ütemét – állapította meg az IMF.
A jövőbeni növekedésre a legnagyobb veszélyt a félbehagyott reformfolyamatok, a külső kockázati tényezők és a már említett alacsony infláció jelentik. Az IMF ajánlása szerint a laza monetáris politika, valamint a pénzügyi és strukturális reformok befejezése lenne a garancia a recesszió elhárítására.
Az IMF szerint a mostani gazdasági növekedés aránytalanul oszlik meg az egyes országok és a gazdaság bizonyos részei között. Németország gazdasága, főleg az exportra termelő része erős, de a magánbefektetések szintje még alacsony, és összességében nagy különbségek vannak az egyes országok folyó fizetési mérlegeiben.
Európa fejlettebb felében (az eurózóna 18 tagállamában, a skandináv országokban, Svájcban, valamint Nagy-Britanniában és Csehországban) 2013-ban 0,1 százalékos GDP-növekedés volt, 1,5 százalékos infláció, 2,6 százalék volt a folyó fizetési mérleg többlete a nemzeti GDP-khez képest és 10,8 százalékot ért el a munkanélküliség.
A GDP-növekedés 2014-ben 1,5 százalékra, 2015-ben 1,7 százalékra gyorsul, az infláció alacsonyabb lesz (idén 1,1 százalék, jövőre 1,3 százalék), a folyó fizetési mérleg többlete 2014-ben 2,6 százalék marad, 2015-ben 2,8 százalékra nő. A munkanélküliség fokozatosan csökken, 2014-ben 10,6 százalékra, 2015-ben 10,2 százalékra.
A jelentősebb fejlett európai gazdaságok közül 2014-ben Nagy-Britanniában 2,9 százalék, Svédországban 2,8 százalék, Svájcban 2,1 százalék, Németországban 1,7 százalék, Franciaországban 1 százalék, Spanyolországban 0,9 százalék, Olaszországban 0,6 százalék lesz a gazdasági növekedés az IMF előrejelzése szerint.
