Így tarolja le a piacot a Lidl vagy az Aldi
Március elsejével további 20 százalékkal emeli a bolti és a raktári fizikai dolgozói bérét a Lidl, amivel a bolti munkavállalók fizetése havi bruttó 290 és 320 ezer forint között lesz. Ez egyben azt is jelenti, hogy számításaik szerint 2016 januárja óta 52 százalékkal nőttek a bérek az élelmiszerdiszkontnál. Az üzletvezetők havi bruttója 658 és 720 ezer forint között alakul a nyolcórás munkaidőben. Ehhez jár a korlátlan, magáncélra is használható, minden költségtől mentes autó és a garantált egészségügyi ellátás is. Sőt nem is kell üzletvezetőnek lenni ahhoz, hogy a társaság adjon a dolgozói egészségére, hiszen évi 96 ezer forintig minden alkalmazott igénybe vehet magánegészségügyi szolgáltatásokat is.
Az Aldi már év eleje óta az idei magasabb bérekkel foglalkoztat, nyolcórásra vetített munkaviszonyban az eladók bruttó 352 ezer forintot kereshetnek, de nőtt az árufeltöltők bére is, ők bruttó 250 ezer forintot plusz juttatásokat kapnak. A SPAR hűségprogramot vezetett be, az áruházi munkakörökben bruttó 200 ezer forintos kezdő bérminimumot garantál. A cég tavaly tízmilliárd forintot költött bérfejlesztésre, idén kilencmilliárd forinttal számol, ami azt jelenti, hogy két év alatt 40 százalékos emelést hajt végre a társaság. Az Auchannál bruttó 247 ezer forint az átlagfizetés.
Mindeközben a karrieroldalak tele vannak álláshirdetésekkel. Nyolcórással, hatórással, négyórással, minden variáció előfordul, csak jöjjön a munkavállaló. A diszkontélelmiszer-láncok alaposan felkavarták az állóvizet.
– A Lidl vagy az Aldi jóval hatékonyabban működik, mint a Tesco – mondta lapunknak Tátrai Márk, a GKI Gazdaságkutató kiskereskedelemért és munkaerőpiacért felelős kutatásvezetője. Vannak összehasonlítások, amelyek szerint az egy főre jutó árbevétel a Lidlnél 80 millió, a Penny Marketnél és az Aldinál 60, a Tesco és a Spar esetében 35-45, az Auchannál pedig 20 millió forint. Egyrészt az üzletek kisebb mérete miatt eleve gyorsabbak a folyamatok, másrészt nagyon tudatos a munkaerő-gazdálkodás. Amikor látják, hogy valamelyik munkafolyamat többleterőforrást igényel, azonnal átirányítják a boltban éppen dolgozókat. – Lejárt az az idő, amikor az volt az üzleti cél, hogy ha már bement a vevő a boltba, akkor mindenáron tartsuk ott, s adjunk el neki minél több terméket.
– A kiskereskedelemben mindig is voltak komoly változások, amelyek új feltételeket teremtettek. A kilencvenes évek második felében a bevásárlóközpont-építés erősödött fel, az elmúlt években pedig az internetes kereskedelem. Mindig van olyan szegmens, amely gyorsabban növekszik, mint átlagosan a kiskereskedelem – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arra a kérdésünkre, hogy mennyire forgatta fel a piaci viszonyokat az diszkontélelmiszer-láncok megjelenése. Mint mondta, most az látszik, hogy kettészakadt az ágazat, vannak üzletek, üzletláncok, amelyek képesek követni a digitalizáció és a fogyasztói igények változásait, és akadnak, amelyek képtelenek korszerűsödni.
Szárnyalnak a boltok
Tavaly az év egészében mintegy öt százalékkal, decemberben 6,1 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, szemben az EU 2,4 százalékával. Ahogyan a Nemzetgazdasági Minisztérium írja: ennek köszönhetően már ötvennégy hónapja erősödik az ágazat. A tárca közleménye szerint 2010 januárjához viszonyítva több mint 25 százalékkal erősödött a kiskereskedelem teljesítménye Magyarországon.
Tátrai Márk szerint abban, hogy egyes üzletláncok képtelenek felvenni a tempót, a belső szétszakadozottság is szerepet játszik. A CBA franchise rendszerben, a Coop pedig egyszerű beszerzési és értékesítési rendszerben működik, sok kisebb tulajdonossal. Gyakorlatilag nincs közös stratégia, nincs közös cél, hogy honnan hová szeretnének eljutni. Sokszor az egyik regionális igazgatónak fogalma nincs arról, mit csinál a másik az ország másik részében. Ezzel szemben a Lidl vagy az Aldi üzleteiben egységes az üzletpolitika, a cég nemzetközi szinten határozza meg, hogy Magyarországon öt éven belül hol szeretne tartani.
– Nem azt nézik – mondta Tátrai Márk –, hogy miként vigyenek ki minél több profitot, hanem azt, mibe forgassák a pénzt, hogy még hatékonyabban és a munkatársaknak is kedvező módon működjön a cég. A diszkontok nemcsak Magyarországon, de külföldön is felforgatták a piacokat, Angliában például a Tescót ez különösen rosszul érinti. Magyarországon azért tűnik drasztikusabbnak a helyzet, mert az itteni fogyasztók nagyon árérzékenyek.
Hozzátette, hogy az Aldi vagy a Lidl azért is lettek népszerűek, mert megfizethető áron kínálnak minőséget. Ez persze nem jelenti azt, hogy más boltokban nem kap minőséget a vevő, de az ár nem mindegy.
Az ágazat legnagyobb problémája azonban jelenleg a munkaerőhiány, amely Vámos György szerint az utóbbi két-három évben vált nagyon súlyossá. Gyorsan hozzátette: ezzel a nehézséggel nem csak a kiskereskedelem küzd, sőt nem is itt a legnagyobb arányú a hiány, az egész magyar gazdaság szembesül a kihívással. A bérek szokatlanul gyors növekedése különösen a nagyobb üzletláncoknál látványos, amelyek különben nyíltan, a honlapjukon elérhető módon mutatják be, miért mennyi pénzt hajlandók adni. A nagy láncok bérnyomásának az is az oka, hogy nekik nemcsak az ágazaton belüli, hanem a nemzetgazdaság más ágainak bérhelyzetét is mérlegelniük kell – mondta Vámos György. Szerinte a béremeléseknek több együtthatójuk van, nő a gazdaság, emelkedik a fogyasztás, öregszik a társadalom, sokan mennek külföldre dolgozni, illetve a cégek egymástól szívják el az embereket. A fizikai munkaerő, kis betanítással, szinte bármely ágazatban alkalmazható.
A húsiparik isszák meg a levét?
A beszállítókon spórolják meg a kereskedelmi áruházláncok a saját alkalmazottaik bérének látványos emelését – állítja a Húsipari Dolgozók Szakszervezete, mert a húsiparban dolgozók 12 százalékos bérkövetelését azzal hárítják el a munkáltatók, hogy a kereskedők hallani sem akarnak a termékek áremeléséről.
A kiskereskedelemben jelenleg 140 ezer fizikai dolgozónak van munkája a Központi Statisztikai Hivatal szerint, ebből 40 ezer, vagyis a foglalkoztatottak csaknem 30 százaléka részmunkaidős. Ez különösen magas arány a nemzetgazdaság többi ágazatát tekintve. Tátrai Márk szerint ennek nem a takarékoskodás az elsődleges oka, vagyis az, hogy így kevesebb adót és járulékot kell fizetniük a cégeknek, illetve a plusz juttatási csomagok is olcsóbbak. Inkább arról lehet szó, hogy kevés a szakképzett bolti eladó, pedig a cégek alapvetően őket szeretnék megnyerni maguknak a nyolcórás bérekkel és a többletjuttatásokkal. Másrészt a részmunkaidős emberekkel hatékonyabban lehet működni, hiszen ha például az látszik, hogy nő a forgalom és kell még ember, őket könnyebben lehet mozgatni, illetve kevésbé pörgős időszakokban nem lézengenek a boltokban az alkalmazottak.
Vámos György hozzátette, a kereskedelem világszerte a rugalmasabb foglalkoztatási formákat használja, a forgalom erős, még adott napon belüli hullámzása miatt is. Ezért a fejlett térségekben élnek is a részmunkaidős foglalkoztatás előnyeivel. Magyarországon elsősorban a nagy diszkontok, hipermarketek foglalkoztatnak sok részmunkaidőst, az ilyen alkalmazottak száma ugyanakkor azért nem nő összességében, mert a munkaerőhiány miatt egyrészt nem tudják kicentizni a beosztásokat (legfeljebb nagyon magas bér mellett, lásd diszkontok), másrészt az alkalmazottak is nehezebben kaphatók a kevesebb pénzt kínáló részmunkaidőre. Vámos György szerint a részmunkaidős foglalkoztatás elsődleges oka a hatékonyságot javító költségtakarékosság.
