Hitelben is jelentős különbségek vannak a vármegyék között

Az ország legszegényebb vármegyéjében a budapesti átlagos nettó bér 60 százalékát sem keresik meg a munkavállalók – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett Fókuszban a vármegyék kiadványból. Ezek szerint 2022 első három negyedévében eszerint a legmagasabb jövedelemmel továbbra is a budapestiek számolhattak. A 400 ezer forintot az átlagos nettó bér egyedül itt haladja meg, 413 351 forintra jön ki a pontos összeg, ami az előző év azonos időszakához képest közel 18 százalékos emelkedés. Ehhez képest még a második helyezett Győr-Moson-Sopron vármegye is közel 70 ezer forintos lemaradásban van, itt 346 190 ezer forint volt a nettó átlag. Itt ráadásul az emelkedés mértéke is alacsonyabb volt, 15 százalék.

A legalacsonyabb átlagos bérből továbbra is a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeieknek kellett gazdálkodni, ez az összeg 238 420 forint. Egy évvel ezelőtt itt még a nettó 200 ezer forintot sem érte el az átlagos bér. Nem sokkal előzték meg a szabolcsiakat a Békés vármegyeiek sem, nekik mindössze 10 ezer forinttal volt magasabb az átlagos nettó jövedelmük, közel 250 ezer forint. Mellettük az alacsonyabb jövedelműek közé tartoznak még a nógrádi (261 875 forint) és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei munkavállalók is (264 834 forint), vagyis a négy legszegényebb vármegye a keleti országrészről került ki.

A hitelfelvételi esélyeket rontja az alacsony jövedelem

A régiók közötti bérszakadék a hiteligénylésre is jelentős hatást gyakorol, a nettó jövedelem igazolása ugyanis az egyik alapvető feltétele a hiteligénylésnek, legyen szó bármilyen kölcsönről. A bankok a jövedelmet két szempontból is vizsgálják: 

• eléri-e az igazolt nettó jövedelem a bank által minimumként meghatározott összeget,
• mekkora törlesztőrészletet bír el a jövedelem a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (jtm) vonatkozó szabályok alapján.

A felvehető hitelösszeg terén is jelentős a hátrány

A felvehető maximum hitelösszeg nemcsak a bankoktól függ, hanem a jövedelemarányos törlesztési mutatótól (jtm) is. E szerint a futamidő végéig fix kamatozású hiteleknél legfeljebb a havi nettó igazolt jövedelem 50 százalékát lehet törlesztésre fordítani. Ez a szabolcsi átlagbér esetén 119 210 forint, ami 84 hónapos futamidővel számolva legfeljebb 6 millió forint személyi kölcsön felvételét teszi lehetővé, 17,13 százalékos thm mellett. A kalkulátor szerint ekkora jövedelemmel ennél csak magasabb kamattal lehet csak hitelhez jutni, és a jtm szabályok miatt legfeljebb 5,5-5,9 millió forint személyi kölcsönt tudna felvenni egy Szabolcs vármegyei igénylő – derül ki a Bank360.hu számításaiból.

Egy átlagos nettó keresetű budapesti igénylő ehhez képest szintén 84 hónapos futamidő mellett akár 10 millió forint személyi kölcsönt is felvehet, hiszen a drágább személyi kölcsönök többségénél sem megy a törlesztő 200 ezer forint fölé. Emellett a magasabb nettó jövedelmű igénylő már azzal előnybe kerül az alacsonyabb jövedelműhöz képest, hogy megkapja a magasabb bér után járó kamatkedvezményeket. A legalacsonyabb thm, amit a magasabb jövedelemmel elérhető, 11,04 százalék.

Hasonló a helyzet a lakáshiteleknél is. Ha a futamidő végéig fix ajánlatok közül választunk, akkor 20 éves futamidővel számolva a 238 ezer forintos jövedelemmel legfeljebb 13 millió forint lakáshitelt lehet felvenni, 9,39 százalékos THM-mel, így a havi törlesztőrészlet 117 647 forint. A budapesti 413 ezer forintos jövedelemmel viszont ennél közel 10 millió forinttal több, akár 22,5 millió forint lakáshitelt is fel lehet venni, szintén 9,39 százalékos THM-mel, úgy, hogy a havi törlesztőrészlet 203 619 forint.

A lakáshiteleknél árnyalja a képet, hogy az ingatlanárak között is jelentős különbségek vannak a különböző régiók között. Míg Budapesten tavaly a harmadik negyedév végén 934 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, addig Szabolcs vármegyében ennek kevesebb mint a fele, 442 ezer forint. Eszerint az átlagos lakásárak és az átlagos jövedelem alapján felvehető hitelösszeg arányát nézve a fővárosiak valamivel nehezebb helyzetben vannak, mint a Szabolcs vármegyei ingatlanvásárlók, ha a lakóhelyükön akarnak vásárolni.

(Kiemelt kép: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye határát jelző új közúti tábla a 4-es főúton Debrecen és Nyíregyháza között, Újfehértó közelében 2023. január 2-án. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)