Hideg fej, forró szív

A Groupama Biztosító reprezentatív felmérést készített a 30–60 éves lakosság körében, hogy feltérképezze a megtakarításokkal, az öngondoskodással és a nyugdíjjal kapcsolatos véleményeket. Kiderült: a megkérdezettek háromnegyede aggódik a nyugdíjas évei miatt. A legtöbben – 75 százalék – a szűkös anyagiaktól félnek, míg negyedük attól tart, lesz-e egyáltalán fedél a feje fölött idős korára.
Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke emlékeztet:

– Nemsokára kilép a munkaerőpiacról az a mintegy 250 ezer ember, aki 1953–54 táján született. Ezután már nem aktív keresőként és járulékfizetőként gazdagítják az államkasszát, hanem nagy létszámú és jó fizetéssel nyugdíjba vonulóként fogyasztják majd a nyugdíjalapot. Nem kis felelősség ez azoknak, akik a nyugdíjaslét sorskérdéseire befolyással lehetnek.

S hogyan kufárkodnának ezzel a felelősséggel a pártok? Ne feledjük, hogy a biztos pártválasztók jelentős része ötven év feletti vagy nyugdíjas. A Republikon Intézet felmérése alapján a legnagyobb számban a Demokratikus Koalíció szavazói között találunk időseket: a párt támogatóinak 60 százaléka már nem aktív kereső. A szocialistáknál ez az arány 50, a Fidesznél 34 százalék.

Az MSZP nemrég be is jelentette tizenkét pontból álló, a nyugdíjasoknak szóló intézkedési tervét.

– Az alaptörvény úgy fogalmaz: az állam törekszik az időskori jövedelembiztonság megtartására. Tehát csak törekszik erre, de nem ígér semmit. A nyugdíjvédelmet csak az öregségi nyugdíjra korlátozta, s ezzel több mint egymillió embert zártak ki a nyugdíjellátásból – kezdi Korózs Lajos, az MSZP szakpolitikusa.

Terveik szerint újra ki kell alakítani a korhatár előtti nyugdíjak rendszerét. Ismét bevezetnék a nyugdíjprémiumot, megszüntetnék a fegyveres testületi tagok ellátását terhelő speciális adóztatást. A szociális temetés helyett pedig kegyeleti járandóság lenne, és újra ingyenes utazás a 65 év felettiek számára. De tovább is van.

Korózs említi, hogy az élelmiszerek áfájának leszállítása jelentős segítség lenne, az egészségügyi szolgáltatások díjának mérséklése, az ellátások célzottá tétele szintúgy. Állítja, három év alatt háromezermilliárdot vontak ki a szociális ellátórendszerből, ráadásul az időseket érintő szolgáltatások zsugorodtak leginkább.

– Az általunk meghirdetett intézkedések nagy részéhez nem kell pénz, mert a mostani kormány a szociális biztonságot csökkentette jelentősen. Mi csak visszaadjuk a nyugdíjvédelmet azoknak, akik ezt az ellátást egyszer már megszerezték.

Ehhez képest Balog Zoltán miniszter az idősek világnapján tartott sajtótájékoztatóján sikertörténetről számolt be. Az emberi erőforrások minisztere szerint a kormány intézkedései, köztük a nyugdíjak reálértékének megőrzése, a rezsicsökkentés, a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba menetelének lehetősége és az Erzsébet-programok segítettek abban, hogy újra megbecsüléssel tekintsen a társadalom az időskorúakra.

Korózs Lajos szerint ez ámítás. Nincs semmiféle érdekegyeztetés, minden intézkedést úgy hozott a meg kormány, hogy azokat nem támogatták a nyugdíjasszervezetek, sőt, tiltakoztak ellenük.

Az érdekegyeztetés hiányát mutatja az is, hogy szeptemberben négy országos szervezet létrehozta a nyugdíjasok együttműködési fórumát. Indoklásuk szerint az idősek érdekvédelmi szervezeteinek legfőbb egyeztető fóruma az Idősügyi Tanács (IT) volt, de a mai, „átszabott” IT nem tölti be a feladatát. Sőt, Jankovics Györgyi szerint az idősügynek kifejezetten káros, hogy a mai IT láthatatlanul működik, összetétele megkérdőjelezhető, kiszorítja az érdekvédő szervezeteket, s azt a látszatot kelti, hogy van érdekegyeztetés, miközben lényegében csupán asszisztál a kormányzat minden lépéséhez.

– Szeptember elején meghívtuk a tíz legnagyobb demokratikus pártot Csillebércre, hogy az időspolitikáról beszéljünk velük. Sajnos a kormánypártok – frakcióülésükre hivatkozva – egyetlen szakértőt sem tudtak delegálni a konferenciára, de talán ez nem is véletlen. Korábban írtunk levelet Orbán Viktornak, amelyben kértük, idősügyben egyeztessen velünk. Lázár Jánostól kaptunk választ. Kioktató arroganciájával mindenről szól, csak a partneri viszonyról nem.

Az idősek világnapja alkalmából a kormány, úgy tűnik, megfeledkezett az őket képviselő országos szervezetekről. Erre utalt, hogy például a 800 ezer tagot számláló Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke nem szerepelt az állami ünnepség vendégei között. Hegyesiné Orsós Éva szerint a válogatás nem véletlen. Míg a kis szervezeteknek helyben jóban kell lenniük a polgármesterrel azért, hogy kapjanak 50-100 ezer forintos támogatást az önkormányzattól, addig az országos szervezetek vezetői szívesen elmondanák véleményüket a rokkantnyugdíjak elvételéről vagy az idősek utazási kedvezményének megvonásáról.

Hoppál Péter, a kormánypárt szóvivője eközben a világnap alkalmából rendezett sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Fidesz megtartotta a nyugdíjasoknak tett ígéreteit, konfliktusokat vállalt, jogszabályokat írt át, és „összeveszett a fél világgal” a rezsicsökkentés érdekében. Hoppál szerint a Fidesz filozófiája – miszerint emelni kell a nyugdíjak vásárlóerejét – sikeres, hiszen az infláció az 1970-es évek óta nem volt ilyen alacsony.

Azt persze nem említette, hogy a mesterségesen leszorított infláció hosszú távon fenntarthatatlan, és mivel szinte kizárólag a rezsicsökkentésnek köszönhető, az idősek nem sokat érzékelnek belőle. Ráadásul az élelmiszerek és a gyógyszerek ára, vagyis azon termékeké, amelyekre ők a legtöbbet költenek, az infláció fölötti mértékben emelkedett. Azt sem kürtölte szét, hogy emiatt nem lesz novemberben visszamenőleges nyugdíjemelés, és januárban újabb meglepetés érheti az időseket: nagyon kis mértékben emelkedik majd az ellátásuk.

A Demokratikus Koalíció pofátlan mellébeszélést említ. A párt szerint differenciált időskori politikára van szükség. Alelnökük, Niedermüller Péter azt mondja: a jobb módú, magasabb végzettségű nyugdíjasokat aktivizálni kell, és ezzel párhuzamosan szociális biztonságot teremteni a létbizonytalansággal szembesülőknek.

– A nyugdíjkorhatárt rugalmassá kell tenni. Ennek az a feltétele, hogy legyen állami kezelésű egyéni nyugdíjszámla, ahol figyelemmel tudjuk kísérni, miképp állnak a személyes megtakarításaink. Így mindenki eldönthetné, mikor szeretne nyugdíjba vonulni. A 62 év felettiek nyugdíjba kényszerítése ostobaság!

A DK a rokkantnyugdíjasoknál megszüntetné a felülvizsgálati rendszert.

A már most nyugállományban lévők részére differenciáltan biztosítanának támogatásokat az étkezés, az utazás vagy az egészségügyi szolgáltatások terén.

– Az idősek társadalma sokszínű, más és más problémákkal küzdenek, nem lehet homogén csoportként kezelni őket. A leginkább rászorulóknak nyilván anyagi juttatásokra lenne szükségük, de nem fogunk tudni jelentős pénzbeli segítséget adni, ezért nem szabad felelőtlen ígéreteket tenni. Át kell átgondolni, hogyan tudnánk kiterjedt, összetett szociális gondoskodást nyújtani nekik.

Az Együtt–PM szakpolitikusa, Szelényi Zsuzsanna szerint a fő probléma a mellébeszélés és a kiszámíthatatlanság.

– Biztonság kell, átláthatóság. Láthatóvá kell tenni a nyugdíjjárulék-befizetéseket és egyéb megtakarításokat. Meg kell szüntetni az időskori munkavállalás tilalmát, és a részmunkaidő bevezetésével, támogatott képzési formákkal lehetővé kell tenni a munkavállalást.
De Szelényi hozzáteszi: az életminőséget nemcsak az anyagiak határozzák meg. Támogatni kell a szórakozási, sportolási lehetőségek igénybevételét, közösségi terek létrehozását, a nyugdíjasotthonok személyre szabását, jobb finanszírozását.

– Fontos a jó párbeszéd ezzel a korosztállyal, mivel tudásuk, tapasztalatuk elengedhetetlen egy egészséges társadalom számára.
Schmuck Andor és a szociáldemokraták máshonnan közelítenek.

– Minden párt szolgáltató, a választóit szolgálja ki. Elvégeztünk egy kutatást: nyolcvanezer szépkorút kérdeztünk meg arról, mi az a három pont, amit elvárna a következő kormánytól. Ennek alapján állt össze a nyugdíjasok tizenöt pontja.

Ezek között szerepel például a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállítása a 150 ezer forint alatti nyugdíjak esetében, vagy a felnevelt gyermekek után járó háromszázalékos nyugdíjbónusz. Bevezetnék a családi adókedvezményt az egy háztartásban élő szépkorúak után. Támogatnák a differenciált nyugdíjemelést, valamint a duplájára emelnék a közgyógyellátásra adott gyógyszertámogatást.

Elképzelések tehát bőven vannak, de honnan lesz ezekre pénz? A magán-nyugdíjpénztári befizetések elvételéből származó pénzt a kormány már felélte. A munkanélküliség miatt magas a fiatalok elvándorlása, s így egyre kevesebb az adófizető. Dr. Barát Gábor, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság korábbi vezetője óvatosságra int.

– A jelenlegi kormány rapid és radikális döntéseket hozott, belevágta a baltát a nyugdíjrendszerbe. A pártok programjait látva egyértelmű, hogy választási üzeneteik bőkezűek. Én azonban a „hideg fej, forró szív” politikáját tartanám szerencsésnek. A Schmuck Andor-féle tizenöt ponton például látszik: a jó szándék keveredett benne a szakmai naivitással. Ez a csomag minimum kétszázmilliárd forintot venne ki a költségvetésből, és idővel egyre több pénzt igényelne.

A szakértő szerint a szocialisták ajánlata áll a legközelebb a realitáshoz. Programjuk tulajdonképpen a Fidesz-kormányzás előtti állapot visszaállítása és az onnan való építkezés lenne. A nyugdíjprémium bevezetéséhez és a korrekciós program megvalósításához azonban a gazdaság jóval három százalék feletti növekedésére lenne szükség.

– Elkerülhetetlen a paradigmaváltás: a pártok programjai csak a nyugdíjrendszer egyes elemeit érintik, de a rendszer alapjait nem. 2014 után ki kellene dolgozni a jövőbeni nyugdíjrendszer részletes, hatásszámításokkal alátámasztott koncepcióját.