Van, ahol már hatnapos a munkahét, sokak számára kötelező lesz a túlóra
Megoszlanak a vélemények a hatásosságáról, de a hatnapos munkahét egyre több helyen jelenik meg.
Sok tényező indokolhatja a hatnapos munkahét bevezetését, ezek egyike a szakemberhiány – mutat rá a Telex cikke.
Július 1-jétől bárki kötelezhető lesz arra Görögországban, hogy a hatnapos munkarendnek megfelelően álljon a munkáltató rendelkezésére, ha a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a szolgáltató szektorban dolgozik.
Bár úgy tűnhet, hogy ezzel sok munkavállaló jól jár, hiszen a 6. napért 40 százalékos munkabér kiegészítés jár, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem is mondhatnak nemet, ha a munkáltató úgy ítéli meg, hogy szükség van a munkájukra minden egyes napon.
A másik problémát az okozza, hogy más ágazatokban ugyan nem kötelezhetik erre a munkavállalót, ám a pszichés nyomás, illetve a munkáltató szóbeli fenyegetései sok munkavállalót hozhatnak lehetetlen helyzetbe, hiszen a kirúgástól való félelmükben akár ingyen is hajlandóak lehetnek elvégezni a kijelölt munkát, túlórában, amelyet sosem fizetnek ki nekik.
A hatnapos munkahét ezért lehet indokolt
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. június 24., 14:24
A külföldi munkavállalók tekintetében eddig az ukrán, román és szlovák állampolgárságú munkavállalók vitték a prímet, 2024 első negyedévének statisztikái szerint azonban már a vietnámi és Fülöp-szigeteki munkavállalók vannak többen.
Külföld
2024. június 21., 12:33
A kezét is elvesztő vendégmunkás sokáig segítség nélkül maradt, miután egyszerűen az út szélén hagyták.
Gazdaság
2024. június 13., 09:47
Áprilisban az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg munkanaphatástól megtisztítva 2,4 százalékkal elmaradt attól, a jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban hárommal több munkanap volt, mint 2023 áprilisában. Az akkumulátorgyártás visszaesése 23 százalékos - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.
Kissé meglepő, hogy miért volt szükség a hatnapos munkahét bevezetésére, hiszen a 10 milliós lakossággal rendelkező országban 10%-os a munkanélküliség. Csakhogy a fent említett ágazatokban súlyos szakemberhiánnyal küzdenek, a munkanélküliek között pedig alig rendelkeznek az ezekhez a munkákhoz szükséges képesítéssel és előképzettséggel, így egyik oldalon sem enyhülnek a terhek.
A mediterrán országban a minimálbér csupán 330 ezer forintnak felel meg, ezzel az Európai Unióban itt a második legalacsonyabb a fizetések vásárlóereje. Az államadósságot csak nagyon lassan sikerül csökkenteni, és a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságból Görögország azóta sem tért teljesen magához.
A hatnapos munkahét bevezetése már csak azért is komoly visszalépés, mert a fejlett országokban inkább a munkamennyiség csökkentését, és a négynapos munkahetet szorgalmazzák. Bár ez sem mindenhol válik be, hiszen például a Magyar Telekom a tesztidőszak után végül úgy ítélte meg, hogy a munkavállalók egy része nem elég hatékony így, és a home office előnyeivel is visszaéltek, ezért visszatértek a normál munkarendhez.
Görögországban hatalmas felháborodás övezi a hatnapos munkahét bevezetését: eddig is rengeteg tüntetés zajlott az alacsony bérek és az emelkedő árak miatt, így várhatóan az új rendelkezés bevezetése sem lesz zökkenőmentes – különösen azért nem, mert ez számos lehetőséget teremt a munkáltatóknak a visszaélésekre.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)
