Hat okos tipp, hogy ne zsebeljék ki az internetes csalók

Az elmúlt évben 10 milliárd forintot csaltak ki a kiberbűnözők a magyar károsultaktól – derült ki az ESET vírusirtókkal foglalkozó cég közleményéből. Ez a hatalmas összeg ráadásul évre évre egyre magasabb lehet, hiszen a bűnözők mindig újabb módszerekkel kísérleteznek, hogy megszerezzék a személyes és a banki adatokat.

2024. február 16., 07:44

Szerző:

Naponta záporoznak ránk azok az üzenetek, mailek, telefonok, amelyekkel az internetes csalók ki akarják söpörni a bankszámlánkat. A módszereik egyre kifinomultabbak, de néhány alapvető szabály betartása az esetek túlnyomó többségében megvéd bennünket a pénzünk elvesztésétől. A Bank360.hu szakértői összeszedték a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket betartva védekezhetünk a csalások ellen.

Az esetek többségében a csalók nem létező csomagokra vagy rendőrségi adategyeztetés miatt küldtek ki olyan SMS-eket, amelyek banki adatok megadására kérték a gyanútlan ügyfeleket. Emellett az online piactereken árult holmikkal kapcsolatban is egyre több a nem valódi érdeklődés, mely során az eladótól banki adatokat próbálnak meg kicsalni – foglalja össze a lap.

Az ESET véleménye szerint a legkifinomultabb módszer a call centeres csalás volt, amikor a bűnözők banki ügyintézőnek adták ki magukat és azt ígérték, hogy „biztonságba helyezik" a bankszámlán lévő pénzt, tehát azt a látszatot keltik, mintha éppen ők akarnák megvédeni az ügyfelet a csalástól, aki ezért olyan adatot is megad, amit egyébként nyugodt körülmények között nem okvetlen tenne meg.

Így védekezzen az internetes csalók ellen

A szakértők várakozása szerint az idén újabb módszerekkel bővül a csalások tárháza, és egyre hihetőbbé válnak a csalások, emiatt a biztonságra is érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni. Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact kiberbiztonsági szakértője szerint létezik több olyan alapvető lépés is, amelyekkel jó eséllyel megvédhetjük magunkat.

1. Használjon erős jelszót!

Nagyon fontos, hogy különböző erős, egyedi, legalább 15-20 karakteres jelszavakat, sőt inkább jelmondatokat használjunk.

Semmiképpen ne használjuk minden felületen ugyanazt a jelszót, hiszen akkor ha egy helyen behatolnak csalók, akkor az összes fiókba bejutnak, akár olyan felületre, ahol banki adatok vannak megadva. Használjunk megbízható jelszókezelő alkalmazás, emellett a wi-fi hálózatot is erős, nem alapbeállítású jelszóval érdemes védeni.

2. Kerülje el a nyílt hálózatokat!

Ha mobilon vagy laptopon internetezünk, próbáljuk kerülni a nyílt, ingyenes hálózatokat, különösen akkor, ha vásárolunk is online.

A többfaktoros hitelesítés szintén nagyobb védelmet nyújt az adathalászokkal szemben, és az is, ha rendszeresen frissítjük az eszközök szoftverét.

3. Ne mentse el a belépési adatokat, jelszavakat!

Bár kifejezetten kényelmes megoldás, a szakértő szerint soha nem kellene elmentenünk a személyes és pénzügyi adatokat az online fiókokban, böngészőkben. Sokkal nagyobb biztonságban vannak az adataink, ha a körülményesebb megoldást választjuk, és minden alkalommal jelszószéfből hívjuk elő az adatokat, amikor bejelentkezünk valamelyik felületre.

4. Használjunk a vásárláshoz virtuális bankkártyát!

Online vásárláskor érdemes virtuális kártyát használni fizetésekor, amire a vásárlás előtt töltsünk fel annyi pénzt, amennyire éppen szükségünk van. A pénzintézeteknél a bankszámlákhoz kapcsolódóan elérhető ez a szolgáltatás, és szinte semmibe nem kerül, így érdemes élni ezzel a lehetőséggel.

 5. Tegyük le, ha érzékeny adatot kér a banki ügyfélszolgálat

Az ESET szerint a telefonos csalásokra fokozottan érdemes odafigyelni, mert egyre elterjedtebb ez a módszer is. A legjobb, amit tehetünk, ha a bankunk nevében hívnak fel és adatokat kérnek tőlünk, hogy letesszük a telefont és visszahívjuk az ügyfélszolgálatot a hivatalos telefonszámon.

A legárulkodóbb jel, ha olyan bankot említ a csaló, amellyel nem állunk szerződésben és nincs is dolgunk vele, ebben az esetben sejthetjük, hogy csaló áll a háttérben. Emellett az okostelefonok egy része már a hívószám alapján tudja nekünk jelezni, ha spam gyanús vagy más felhasználók által csalóként bejelentett telefonszámról érkezik a hívás. Érdemes a rejtett számról érkező hívásokat is gyanakvással kezelni.

6. Gyanakodjunk!

Egy SMS egy nem várt csomaggal kapcsolatban, egy furcsa chat üzenet, vagy egy nem odaillő link – többek között ezeknél érdemes gyanakodni és nem automatikusan kattintani. A szakértői tanács szerint ne hagyjuk sürgetni magunkat és minden kattintás előtt mérlegeljük, hogy van-e bármi gyanús az üzenetben, legyen az a feladó, a link furcsasága vagy a szokatlan nyelvi fordulatok – hívja fel a figyelmet a lap.

Szintén alapvető biztonsági előírás, hogy ne nyissunk meg mellékletet ismeretlen feladótól,

főleg tömörített állományokat, kettős kiterjesztésű fájlokat. Kéretlen hivatkozást a közösségi média felületeken is kaphatunk, chat üzenetben, de akár az üzenőfalon is, ha valamelyik ismerősünk már rákattintott egy olyan linkre, amire nem kellett volna.

Az ESET felhívja a figyelmet, hogy a pénzintézeti adatok szerint 3 éve még a bankkártya csalási károk többségét a hitelintézetek viselték, az ügyfelek kára 2019-ben még csak 8 százalék volt. 2023 első negyedévében azonban már 83 százalék volt az olyan incidens, ahol egyértelműen

az ügyfél hibázott, és emiatt a bank nem térítette meg a kárt.

Ebbe kategóriába esik például, ha önként adjuk meg valakinek az érzékeny adatainkat vagy ha beütünk egy ilyen számsort valamelyik adathalász felületen.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: vickygharat via Pixabay)

2024. november 12., 06:30

A részmunkaidőben dolgozók kellemetlen meglepetéssel szembesülhetnek, ha a részmunkaidejük után járó havi átlagkeresetük nem érte el a minimálbér összegét. A szolgálati idő mellett ugyanis a befizetett járulék mértéke is meghatározza, hogy milyen összeget hoz majd a postás a nyugdíjas években.