Hamisítás: a világ egyik legjövedelmezőbb illegális iparága

A világ hét legjövedelmezőbb illegális iparága közé sorolja a hamisítást nemrég megjelent, a témával foglalkozó cikkében a Forbes. A becslések szerint a teljes nemzetközi kereskedelmi forgalom 5-7 százalékát kitevő hamisítványok között mindent megtalálni. Ruházati cikkek, gyógyszerek, elektronikai termékek, bármi lehet hamis.

2010. június 10., 16:08

Drogkereskedelem, rakománylopás, cigaretta- és olajcsempészés, emberkereskedelem, műkincslopás és hamisítás – a világ hét legjövedelmezőbb illegális iparága a Forbes szerint, amelyek évente több száz milliárd dollárnyi profitot termelnek az érdekeltek számára.

Ez év májusában 125 millió dollár értékű Picasso és Matisse festményeket loptak el a párizsi Modern Művészetek Múzeumából. Az összeg jelentős, de a teljes illegális kereskedelem összértékéhez viszonyítva elenyésző. A szakértők szerint évente közel 6 milliárd dollárnyi lopott műkincs cserél gazdát, miközben 300 milliárd dollárt mozgatnak meg a drogkereskedők, körülbelül ugyanennyit a cigarettacsempészek, az illegális bevándorlásból és embercsempészetből 28, a rakományok és raktárkészletek kifosztásából 30, az illegális olajértékesítésből 16 milliárd dollárnyi bevételhez jut az alvilág.

Mindeközben a világ piaca tele van hamis termékekkel: a könyvektől a videojátékokig egy termék sincs biztonságban. Hamisítják a ruházati, élelmiszeripari és szórakoztatóipari védjegyeket, illegálisan másolják a zenei CD-ket és filmeket, az eredeti minőségét meg sem közelítő gyógyszerhamisítványokat és elektronikai termékeket gyártanak. Mivel az értékesítés illegális formában zajlik, a valós piaci arány nem ismert, de a Vám Világszervezet (WCO) becslése szerint a nemzetközi szinten forgalomba kerülő áruk 5-7 százaléka lehet hamisítvány. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításai szerint 2009-ben a hamis és kalóz termékek nemzetközi kereskedelme meghaladta a 250 milliárd dollárt, amely az adott évben a világ teljes kereskedelmi forgalmának 2 százalékát tette ki.

Az összegek nagysága azonban csak egy részét képezi a problémának, legalább ilyen fontos az illegális üzletek lebonyolítása. A szakértők szerint a feketepiacra épülő „iparágak" a jogszabályok kikerülésével, a nemzetközi hálózatok és modern technológiák kihasználásával nőnek egyre nagyobbra és nagyobbra. A globalizációnak ezen nem kívánt következménye a jelentős anyagi haszon mellett politikai bizonytalanságot is eredményez. Valódi kiterjedtségük szinte pontosan megbecsülhetetlen, de hatásukat nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.