Gyurcsány nagyot álmodott Maastrichtról
A kormányfő nem megy üres kézzel a holnapi EU-csúcstalálkozóra. A válsághangulatot kihasználva olyan javaslatokat kíván tenni, amelyek könnyítenék az uniós támogatások felhasználását, sőt a költségvetésünkre is kedvező hatással lehetnek. Persze csak ha elfogadják őket, amire viszont semmilyen garancia nincs.
Az elmúlt napok pénzpiaci fejleményei és azok várható következményei ismételten rávilágítottak arra, hogy hazánk az egyik legsérülékenyebb uniós tagország. Nem véletlen, hogy Brüsszel határozottan kiállt a magyar gazdaság megvédése mellett, ezzel is csökkentve a spekulációs támadások esélyét. Addig kell ütni a vasat, amíg meleg - feltehetően ez a közmondás vezette a magyar kormányt abban, hogy a mostani légkört felhasználva négypontos javaslatot terjesszen az Európai Unió állam- és kormányfői elé Brüsszelben, ahol holnap tárgyalnak a nemzetközi pénzügyi válság okozta teendőkről.
A javaslatok részleteit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ismertette kedden az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tagjaival folytatott konzultáció utáni tájékoztatón. A megbeszélésen egyébként a szombatra tervezett nemzeti csúcs előkészítését vitatták meg.
A politikai kohéziós szabályozást a kis- és közepes vállalatok javára kívánja megváltoztatni a magyar javaslat - mondta a miniszterelnök. Ezért javasolják azt is, hogy az egyes támogatott programokon belül kisebb legyen a nemzeti hozzájárulás minimálisan megkövetelt mértéke. Ez annyit jelentene, hogy csökkennének a magyar költségvetés terhei az uniós támogatásokkal kapcsolatban. Jelenleg a nagy projekteknél 15-20 százalék a hazai önrész, a javaslat ezt próbálja még tovább csökkenteni.
A második javaslat egy maastrichti kritériumot érint, eszerint recessziós időben függesszék fel a GDP arányosan 3 százalékos államháztartási hiány további csökkentésére vonatkozó kötelezettséget, azaz 0-3 százalék közötti hiány esetén szabadon megfogalmazható legyen a költségvetési pálya. A most átírás alatt álló jövő évi költségvetés az uniós szabályok szerint már három százalék alatti hiánnyal számolt, azaz a javaslat elfogadása némi lazításra adna lehetőséget a kormánynak.
Az Európai Központi Bank, függetlenül attól, hogy egy ország tagja az euróövezetnek, vagy nem, ugyanazokat az intervenciós eszközöket használhassa az Európai Unió tagjainak esetében - ez a miniszterelnök által ismertetett harmadik javaslat. Ez a pénzügyi stabilitást növelné, mintegy garanciális hátteret nyújtva a befektetőknek. Lényegében ezt a stabilitást szolgálja a negyedik, már korábban előterjesztett javaslat is, amely szerint a pénzügyi felügyeletek tevékenységében új, egységes EU szabályozásra van szükség.
A fogadtatás az EU-csúcson várhatóan vegyes lesz. A hozzánk hasonlóan veszélyeztetett gazdaságú országok vélhetően támogatni fogják a javaslatok többségét, viszont egyhangú elfogadásukra kevés az esély. A támogatási rendszert és a hiányt érintő módosításokhoz alapos változásokra van szükség a szabályozásban, és meglepő lenne, ha ebben minden tagállam egyetértene.
