Gazdasági csoda helyett idén csak az áremelkedéssel sakkozhat a kormány

Az elmúlt héten Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter egy pénzügyi-szakmai konferencián még úgy fogalmazott, hogy a kormány gazdaságpolitikája idén 1-1,2 százalékos GDP-növekedést biztosíthat. .

Ennek ellentmond a Népszava beszámolója, amiben kormánytól független szakmai elemzőkre hivatkozva azt írják, hogy 2023-ra nulla GDP-bővülésre számíthatunk.

A kormány azonban rendületlenül optimista, hiszen a napokban az Európai Uniónak benyújtott Konvergenciaprogramban idénre még mindig másfél százalékos gazdasági növekedést valószínűsítettek – írja a lap.

Az ING Bank legutóbbi elemzése szerint a magyar gazdaság elmúlt hónapokban felmutatott teljesítménye szimplán kiábrándító. Számításuk szerint az első negyedév során a várakozásokhoz képest a kiskereskedelem és az ipar is gyengébben teljesített. A gazdaság lendülete ma már leginkább a technikai recesszió kifejezéssel jellemezhető.

Egyúttal emlékeztetnek, hogy a magyar gazdaság 2022 ősze óta recesszióban van. Ez azt jelenti, hogy negyedéves alapon csökken a GDP értéke. S az előrejelzések szerint ez így marad az év első felében is. Az első negyedév hivatalos adatait csak május közepén ismerhetjük meg, amikor a KSH nyilvánosságra hozza. Az ING-elemzés szerény gazdasági fellendülésre legfeljebb az év második felében számít.

„A Konvergenciaprogramból is kitűnik, hogy a növekvő kamatkiadások elszívják az államháztartás forrásait és így a növekedés serkentésre nem marad erő” – nyilatkozta a lapnak Virovácz Péter vezető elemző.

A várható áremelkedési ütem megítélésében még nagyobb az eltérés a piac és a kormány között – emeli ki a Népszava. Míg a független elemzők 18,5-19,3 százalékos idei inflációt várnak, a kormány még mindig 15 százalékra teszi a várható pénzromlást mértékét.

(Kiemelt kép: egy zöldség-gyümölcs árus kínálata a hévízi Széchenyi úton 2023.március 25-én. Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)