Sokasodnak a bedőlés szélére kerülő fogyasztási hiteltartozások, eközben még több kölcsönt vesznek fel a magyarok

2019. szeptember 12., 10:10

Szerző:

Papíron kiemelkedően muzsikál a bankszektor: a lakosság számára folyósított hitelek száma stabilan magas, már a gazdasági válságot megelőző szintet öltött. A Magyar Nemzeti Bank friss adataiból is kitűnik, hogy az idei második negyedévben több mint 218 milliárd forintnyi piaci kamatozású és 16,6 milliárd forintnyi támogatott lakáshitelt folyósítottak a hitelintézetek – írja a Napi.hu.

Bár a hitelezés felpörgésére az elmúlt évtized rossz tapasztalatai miatt sokszor ráncoló homlokkal tekint a magyar, a folyamatok most kicsit mást mutatnak:

  • deviza alapú hitelt senki nem vesz fel, bár lenne rá elvben lehetőség;
  • a lakás- és autóhitelek túlnyomó többségét fix kamatozással veszik fel, a bérek átlagos növekedése miatt pedig úgy tűnik, hogy stabilan tud törleszteni a lakosság jelentős része
  • általánosan csökken a nem fizető adósok száma: az adósok 3,83 százalékának volt a 90 napon túli késedelme

Vannak azonban borús elemek:

  • a bankok hitelezési mutatói azért is javulnak, mert minél több a felvett, stabilan törlesztett hitel, arányaiban annál kevesebb a rosszul teljesítők száma, noha azok számossága egyes pénzintézeteknél még nőhet is. Ha lassabban növekszik a nem fizetők aránya, akkor javul statisztika.
  • A bankok azzal is javítják a mutatóikat, hogy követeléskezelő cégeknek eladják a bedőlés szélére került hiteleket, azaz valójában nem csökken a nem fizetők aránya, csak nem náluk lesz mérhető a számosságuk.

„A második negyedévben a hitelintézetek csaknem 55 milliárd forintnyi bruttó követelést adtak el faktorcégeknek vagy követeléskezelőknek. Ezek döntő része - 32,3 milliárd forint - áru- és egyéb hitel volt” – írja a szakportál. A bedőlés szélére került legtöbb hitel a fogyasztói hitel volt. Idén már 270 milliárd forint fogyasztási hitelt vett fel a lakosság, ami komoly növekedés.

Ugyanakkor két és fél szeresére nőtt a 31-90 napja és a 91-365 napja nem törlesztett hitelek száma, aminek összértéke eléri a 18 milliárd forintot, azaz tízezres nagyságrendben kerültek magyarok komoly csúszásba.

A fogyasztási hitelek jelentős része került át korábban is követeléskezelőkhöz és faktorcégekhez, ami így kikerül a bankok statisztikájából.

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.