Fogturizmus: furcsa pályázatok, hiányzó külföldiek

A

Népszabadság információi szerintvolt, aki 29 millió forintot nyert, de kilencmilliót költött arra, hogy a pályázaton való indulás feltételeként megvásárolja az „innovációs csomagot” az Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-től. Nemcsak a pályázati procedúrában, hanem a nyertesek névsorában is akadnak szokatlan momentumok: van olyan fogorvos, aki élete első pályázatán rögvest három különböző – köztük két friss alapítású – cégével is nyerni tudott. Nem kevésbé meglepő, hogy a győztesek nagy része még egyetlen külföldi pácienst sem kezelt.

Bő két évvel ezelőtt kezdték el létrehozni azt a céghálózatot, amely mára – szakmai és politikai viták kíséretében – megkerülhetetlenné vált a hazai fogászati turizmusban érdekelt, pályázati támogatásra vágyó fogorvosok, fogtechnikusok számára. Elsőként 2010 nyarán a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft. született meg: a társaság egyik tulajdonosa Bátorfi Béla, aki a sajtóban Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosaként vált ismertté.

A Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft. később létrehozta a Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft.-t. Mindezek után létrejött az Orvosi Turizmus Iroda Zrt., amelynek tulajdonosa a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft. Ez a részvénytársaság a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program „bonyolítója.” A program akkor került a figyelem közpéppontjába, amikor maga a kormányfő állt mögé. A kabinet tavaly áprilisban döntött a magyarországi fogászati turizmus fejlesztését elősegítő költségvetési támogatásról.

Igaz, a turisztikai célelőirányzat javára átcsoportosított egymilliárd forintos keretet végül az Új Széchenyi Terv programjai között hirdették meg, és ekkorra a költségvetési pénz uniós támogatássá „szelídült”. Az azóta eltelt időszakban a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program keretében közel egymilliárdos támogatáshoz juttattak hazai fogtechnikai laboratóriumokat és fogászatokat.

A programirodánál és a nyertes cégeknél „sikertörténetről” beszélnek – csakhogy több szempontból is aggályos a támogatások elosztásának módja, a nyertesek kiválasztása. Mindenekelőtt azért: a pályázaton való részvétel feltétele, hogy a pályázónak kötelezően együtt kell működnie egy magáncéggel, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-vel, ami önmagában meglehetősen vakmerő megoldás. Akad olyan pályázati kiírás, amelyben a pályázónak vállalnia kell: a projekt befejezési évét közvetlenül követő két üzleti évben tagként részt vesz a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Programban. (A tagsági jogviszonyt a Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft.-vel kell megkötni.) Mindezt rá adásul úgy írják elő, hogy a tagság feltételei egyetlen nyilvános dokumentumban sem lelhetők fel.

Az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. a NOL-nak adott válaszában azt írta, hogy „nincsenek feltételei a programhoz való csatlakozásnak, csak együttműködési szándéknyilatkozatot kell aláírni, ami viszont semmilyen kötelezettséggel nem jár”. Egy a lapunk birtokába került dokumentumból viszont az derül ki, hogy meglehetősen borsos ára van a tagságnak. Információink szerint ugyanis a tagként regisztráltaknak vállalniuk kell, hogy „a vállalkozásban alkalmazzák a 110502001T azonosító alatt műjegyzékbe vett fogászati turizmusfejlesztési know-how-licenc szerinti ismereteket, és hasznosítási jogot keletkeztető licencszel rendelkeznek mint tag”.

A tagjelölt három csomag közül választhat: a legolcsóbb 762 ezer forintba, a legdrágább pedig mintegy tízmillióba kerül. A dokumentum szerint azonban a legolcsóbb tarifa nem tartalmazza a tagságot és annak díját. A pályázóknak szóló céges ajánlatból kiderül az is, hogy a tagsági díjat 2,286 millió forintra árazták. A drágább, már több millióba kerülő csomagokban viszont egyebek mellett a pályázati tanácsadás díja, a program akkreditációja is szerepel. S ha ez nem lenne elég: mindezen túl a pályázóknak fizetniük kell azért is, ha pályázatukkal az iroda munkatársai külön foglalkoznak.

Az egyik pályázati kiírás szerint ugyanis „az elszámolható összköltség 35 százalékát nem haladhatja meg a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Programmal történő kapcsolattartást végző személy vagy személyek szuperbruttó munkabére”. A Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Programban célul tűzték ki, hogy három év alatt megduplázódjon, öt év alatt megháromszorozódjon a Magyarországra beutaztatott és ellátott fogászati turisták száma, és öt év alatt 3000 új munkahely jöjjön létre, valamint azt, hogy az ágazat megőrizze piacvezető szerepét Európában. Szerettük volna megtudni, hogy eddig mi valósult meg ebből, egyáltalán van-e már bármilyen jele annak, hogy a program eredményes. Erre a többször feltett kérdésünkre azonban az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. nem válaszolt.
Prosperáló cégek

Jól megy a fogturizmus fellendítésére létrehozott társaságoknak. A céginformációs adatbázis szerint az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. értékesítési nettó árbevétele tavaly 157 millió forint volt. A Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő tavaly 93,5 millió forint nettó árbevételt, míg a Magyar Fogászati Turizmus Szervező K . 2011-ben 147,4 milliós árbevételt ért el – írta a Népszabadság.