Ezekre az alapelvekre épülnek a közbeszerzések

A közbeszerzések korrekt lebonyolítása mindannyiunk érdeke, hiszen közös pénzünkről van szó. Legyen szó eszközbeszerzésről, szolgáltatás megrendeléséről vagy egy nagy értékű építési beruházásról, mind az ajánlatkérőnek, mind az ajánlattevőnek szigorú követelményeknek kell megfelelnie. A közbeszerzések tisztasága felett jogszabályok őrködnek, a jogszabályokat pedig meghatározott alapelvek mentén hozzák meg vagy módosítják. Cikkünkben bemutatjuk, melyek a közbeszerzések építőkövei.

Átláthatóság

Kezdjük rögtön a legfontosabbal, a transzparenciával. A közbeszerzéshez kapcsolódó információk ideális esetben teljes mértékben hozzáférhetők. Ez minden résztvevő közös érdeke: a vállalkozóké, a szolgáltatóké, a beszállítóké és persze az ajánlatkérőké is. Nem beszélve a közvéleményről, hiszen a választópolgárok adóforintjaikkal vesznek részt a közbeszerzésben. Természetesen előfordulhatnak olyan esetek, amikor az átláthatóság nem, vagy nem maximálisan valósulhat meg (tipikus eset, ha katonai vagy nemzetvédelmi kérdéseket érint a pályázat).

Az átláthatóság azt is jelenti, hogy a közbeszerzés kiírása egyértelmű és félreérthetetlen. Az ajánlattevőknek pontosan tisztában kell lenniük azzal, hogy mire vonatkozik a közbeszerzés, milyen határidőket szabott meg az ajánlatkérő, és milyen kritériumoknak szükséges megfelelni a pályázáshoz. A 2018-ban bevezetett elektronikus közbeszerzési rendszer, valamint az egész Európai Unióban egységesen használt CPV-kódok nagymértékben hozzájárulnak a közbeszerzések átláthatóságához.

Integritás

Az integritás lényegében a bizalom szinonimája: a közbeszerzést úgy kell kiírni, hogy az abban szereplő információk mindenben megfeleljenek a valóságnak. Ez azért fontos, mert az ajánlattevők így tudnak felkészülni a pályázásra és eredményesen indulni a munkáért. A kiírás nem lehet homályos, félreérthető, pláne elfogult, hiszen ez alapjaiban ásná alá a közbeszerzésekbe vetett bizalmat. Ha a közbeszerzésben bármilyen változás áll be, arról haladéktalanul tájékoztatást szükséges megjeleníteni a megfelelő fórumokon.

Az integritás emellett a közbeszerzésben dolgozó állami alkalmazottak, szakemberek és tisztségviselők függetlenségét is magában foglalja. Elengedhetetlen, hogy megbízhatóak, felelősek és adott esetben számon kérhetők legyenek, munkájuk során pedig arra kell törekedniük, hogy a közbeszerzési törvényben foglaltak maradéktalanul teljesüljenek.

Takarékosság

Egy-egy közbeszerzés akár százmilliókról vagy milliárdokról is szólhat, a közpénz ésszerű felhasználása pedig össztársadalmi érdek. Éppen ezért az áruk, szolgáltatások, építkezések megrendelésénél a lehető legjobb ár-érték arányra kell törekedni. Mindez ugyanakkor nem mehet a színvonal rovására, hiszen hosszú távon a silány minőségű eszköz, szolgáltatás vagy rosszul kivitelezett építkezés extra költséget jelent az államnak.

A közpénzek gondos felhasználásából a közbeszerzések minden szereplőjének ki kell vennie a részét, azaz törekedniük kell a csalások, a pazarlás és a visszaélések elkerülésére. Sajnos igen gyakori, hogy valamely állam alacsony színvonalú szolgáltatásért fizet kiugróan magas árat. és az összeférhetetlenség sem számít ritkaságnak szerte a világon. A gazdaságosság tehát alapvetően összefügg a verseny tisztaságával is.

Nyíltság

Ideális esetben egy közbeszerzés a gazdaság minden szereplője felé nyitott. Bárki megmérettetheti magát egy pályázaton, amennyiben megfelel a követelményeknek, a közbeszerzésekről pedig a választópolgárokat is tájékoztatni kell. Természetesen nem korlátlanul, hiszen a közbeszerzés egyes elemei bizalmasnak számítanak. A lényeges elemek (győztes pályázó, összeg) azonban mindenképpen közérdekű adatnak számítanak.

A nyíltság még az ún. meghívásos közbeszerzések esetében is érvényesül, hiszen részvételi szándékát bármely gazdasági szereplő jelezheti. Magában a pályázásban azonban csak azok a vállalkozások vesznek részt, melyek „átmentek a rostán”. A közbeszerzésre vonatkozó részleteket ilyenkor csak azok a cégek ismerhetik meg, akik bejutottak a pályázati szakaszba. A meghívásos közbeszerzések eredményét azonban a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kell tenni.

Verseny

A megfelelő ár-érték arányú ajánlat kiválasztása elsődleges szempont minden közbeszerzésnél. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a pályázók között valódi versenyhelyzet alakul ki. A kiírás tehát nem lehet elfogult, és nem hozhat előnyös helyzetbe egyetlen vállalkozást sem. A nyílt felhívások is azt a célt szolgálják, hogy a közbeszerzésre minél több gazdaság szereplő jelentkezhessen.

Speciális esetekben előfordulhat, hogy versenyeztetés nélkül zajlik egy közbeszerzési eljárás. Ez többnyire akkor fordul elő, ha a határidő rendkívül rövid, vagy nagyon speciális termékre, szolgáltatásra van szüksége az ajánlatkérőnek. Ezek számát azonban minimálisra kell csökkenteni, és csakis akkor szabad csorbítani a piaci versenyt, ha arra nyomós ok merül fel.