Drágul az internet és a telefon is az extraprofitadó miatt

A telekommunikációs szektorban áremelés jöhet az új különadó következtében a Niveus Consulting Group szerint.

2022. június 14., 12:29

Szerző:

A kormány extraprofit adókról szóló rendelete kiemelten érinti a távközlési szektort, az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre is és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén. Könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók jelentősebb díjemelésre kényszerülnek – írja a hvg a Niveus Consulting Group közleménye alapján.

A Niveus azért jutott erre a következtetésre, mert a távközlési szektorra kivetett különadó szabálya

a nettó árbevételt teszi az adó alapjává, amiből csak minimális tételeket lehet levonni, a költségek nagy részéből pedig szinte semmit. 

Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere úgy véli: bár 2020-ban voltak veszteséges telekommunikációs cégek, ugyanakkor, ha ezek magas forgalom mellett jöttek össze, hiába a veszteségek, az adófizetési kötelezettség számukra is nagyon magas lesz.

A Niveus szerint az extraprofitadó legfontosabb címzettjei a három nagy telefon- és internetszolgáltató. „Az egyik nagy szolgáltatónál tavaly majdnem 284 milliárd forint nettó árbevétel mellett 1,3 milliárd forint veszteség keletkezett. Voltak természetesen nyereséges szolgáltatók is, egy másik szolgáltató majdnem 200 milliárd árbevétel mellett ért el 20 milliárd forint adózott eredményt, de még ebből is nagyot hasítana a különadó, ami akár kilencmilliárd forint is lehet” – írják.

A Niveus Consulting Group szakértője szerint a rendelet viszonylag alacsonyan húzza meg az árbevételi küszöbhatárt: egymilliárd forint magas árbevétel ugyan, de távközlési szolgáltatásokkal általában nem kisvállalkozások foglalkoznak, így az adó nehéz terhet róhat a kisebb cégekre is, és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén.

Az adó a nettó árbevételt érinti, így könnyen elképzelhető, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek. Még komoly, az árbevétel 10 százalékának megfelelő nyereség esetén is a nyereség felét teheti ki az új különadó – olvasható a közleményben.

(Kiemelt kép: illusztráció. Fotó: Frédéric Cirou / AltoPress / PhotoAlto via AFP)

Tegnap 16:32

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.