Eurót vesz boldog-boldogtalan
Valamikor a boldog békeidőkben volt olyan nagy értékű a hazai befektetési alapok tőkéjének növekedése, mint most novemberben. Mindez egy olyan hónapban, amikor a piacok fellendülése már megtört. Ennek a zöme eurót takar, de a dolláros alapokba is 2,5 milliárd forint áramlott – írta a Napi Online.
Több mint két éve, 2007 szeptemberében fordult elő utoljára, ami most: a Bamosz adatbázisában szereplő hazai nyilvános befektetési alapok tőkéje novemberben mintegy 94 milliárd forinttal nőtt, ebből 77 milliárd forint volt az új tőke beáramlása, a többi pedig az árfolyamváltozások hatása. A júliusban kezdődött kedvező trend tehát folytatódni látszik, ráadásul ebben a zártkörű alapok még nincsenek is benne, azok tovább javíthatják majd a képet a Bamosz saját statisztikájában. Augusztusban ugyan elvileg ennél is több volt a növekmény, de akkor annak zömét csupán egy intézményi befektető portfólió-átrendezése okozta, nem piaci folyamatok.
A bővülés megint elsősorban a minimális kockázatú, kincstárjegybe és bankbetétbe fektető pénzpiaci és likviditási alapokat érintette, ezekbe 38 milliárd forintot fektettek. Látszólag a kötvényalapok is szépen teljesítettek a maguk 22 milliárdos friss tőkéjével, de ebből 21 milliárd egyetlen alapra, az OTP Optimára jutott, általános trendről ezért nem beszélhetünk. Sőt, a hosszú futamidejű kötvényekre specializálódott alapokból még ki is vontak félmilliárd forintot. Az éves csúcs közelében ingadozó BUX-ra és általában a részvénypiaci helyzetre a befektetők inkább eladással reagáltak: bár a tiszta részvényalapokba vittek tőkét, a részvénytúlsúlyos kategóriából sokkal többet vittek el, az egyenleg összességében 1,4 milliárd forintos, szerény negatívumról tanúskodik. Majdnem ugyanennyit fektettek viszont a származékos alapokba. Az ingatlanalapokba több mint 13 milliárd forint érkezett a hónap során, ebből azonban bő tízmilliárd az Erste Ingatlannak köszönhető - amely eddig jól átvészelte a válságot -, hárommilliárd pedig a bankcsoport új, eurós ingatlanalapjának.
Úgy tűnik, a viszonylag erős forintot sokan devizamegtakarításaik növelésére igyekeznek használni, erre utal, hogy a pénzbeáramlás jelentős része, 13,7 milliárd forint nem nemzeti valutánkban keletkezett.
Ennek a zöme eurót takar, de a dolláros alapokba is 2,5 milliárd forint áramlott (pénteki MNB-középárfolyamon átszámolva). A devizaösszegek túlnyomó része a pénzpiaci konstrukciókat találta meg, illetve az említett eurós ingatlanalapot.
Történt mindez egy olyan hónapban, amikor a korábbi kiemelkedően kedvező piaci folyamatok legalábbis elbizonytalanodni látszottak. A 17 milliárd forintos árfolyamnyereség a 2500 milliárd forint feletti össztőkére vetítve évi nyolcszázalékos átlagos hozamot jelent a hónap során, ami a mostani kamatkörnyezetben egyáltalán nem rossz, de messze van a korábbi hónapok észbontó részvénypiaci és kötvénypiaci nyereségeitől. A BUX index 1,1, az S&P-500 például 5,8 százalékkal ment fel novemberben; a MAX kötvényindex 0,7 százalékkal emelkedett, az euró ára gyakorlatilag nem változott, a dollár kicsit esett. A befektetők lelkes vásárlásait nyilván elsősorban a korábbi hónapok szép hozamai motiválhatták, valamint a régen nem látott alacsony kamatkörnyezet, amely hagyományosan az alternatív befektetési formák felé szokta őket terelni – írta a Napi Online.