Itt az Európai Bizottság jelentése, ezt gondolják Orbán politikájáról
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta idei országspecifikus ajánlásait, amelynek célja a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása, közelítése. Az EU kilátásait illetően optimisták a Bizottságnál – Magyarország helyzetét azonban lehangolónak tartják.
Az Európai Bizottság minden évben értékeli a tagállami kormányok által benyújtott nemzeti reformterveket, valamint a stabilitási és konvergenciaprogramokat, ezek alapján pedig az adott kormányok gazdaságpolitikáját és az általuk vezetett ország kilátásait.
Az EB szerdán elfogadott és nyilvánosságra hozott anyagában iránymutatást adott a tagállamoknak „egy olyan robusztus és jövőálló gazdaság felépítéséhez, amely mindenki számára versenyképességet és hosszú távú jólétet biztosít a kihívásokkal teli geopolitikai környezetben”.
A Hvg.hu idézi Valdis Dombrovskis ügyvezető alelnököt, aki kijelentette: a kihívások ellenére nagyon jó formában van az európai gazdaság, még az egyelőre aggasztó infláció is egyre inkább pozitív számokat produkál. Az alelnök közölte, hogy a Bizottság eddig több mint 152 milliárd eurót fizetett ki a kulcsfontosságú reformok és beruházások sikeres végrehajtása érdekében.
Ebből Magyarország további 700 millió euróra jogosult – de ez a pénz egyelőre zár alatt van.
Paolo Gentiloni az egyes államokat jellemezve Magyarország esetében komoly aggodalmakat fogalmazott meg.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2023. május 17., 17:03
Az Európai Bizottság az EU összefonódás-ellenőrzési rendelete alapján feltételekhez kötve jóváhagyta, hogy a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. felvásárolja az OMV Slovenija szlovén olajipari vállalatot – tájékoztatott az uniós bizottság szerdán.
Külföld
2023. május 9., 18:43
Az Európai Bizottság elnöke nem zárta ki harmadik országok elleni szankciók bevezetését.
Itthon
2023. május 9., 15:11
Azért perelnek, mert az Európai Bizottság nem ad EU-s pénzt a magyar alapítványi egyetemeknek.
„Magyarországon jelenleg egyensúlyhiány tapasztalható az államháztartásban. A kockázatok lefelé billennek, és a jövőben túlzott mértékű egyensúlyhiány alakulhat ki, ha nem tesznek sürgős szakpolitikai intézkedéseket” – vázolta az Európai Bizottság gazdaságpolitikai biztosa. Hasonló minősítést csak Ciprus kapott, ez a korábbi értékeléshez képest Magyarország esetében negatívan változott.
Ami az országspecifikus ajánlásokat illeti, Magyarország esetében négy pontban összegezték a hiányosságokat és a szükséges lépéseket. Ezek a következők:
1. Az érvényben lévő energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig meg kell szüntetnie Magyarországnak az államháztartási hiány csökkentése érdekében. Amennyiben az energiaárak újbóli emelkedése támogatási intézkedéseket tesz szükségessé, gondoskodni kell arról, hogy ezek a kiszolgáltatott háztartások és cégek védelmét célozzák, költségvetési szempontból megfizethetőek legyenek, és megőrizzék az energiamegtakarítási ösztönzőket. Azt is ajánlja a testület, hogy „a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások nominális növekedését 2024-ben legfeljebb 4,4%-ra korlátozza” a kormány. Biztosítani kell a helyreállítási források hatékony felhasználását, különösen a zöld és a digitális átállás előmozdítása érdekében.
2. Szintén fontos a hatósági ár- és kamatplafonok fokozatos megszüntetése és célzott támogatási intézkedések a lakásszektorban az alacsony jövedelmű háztartások számára.
3. Sürgősen teljesíteni kell a bírói függetlenség erősítésével és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatosan megkövetelt mérföldköveket és célokat annak érdekében, hogy lehetővé váljon az Unió helyreállítási és rugalmassági tervének gyors és folyamatos végrehajtása.
4. Előírták a szociális segélyrendszer megfelelőségének javítását, ideértve a munkanélküli ellátásokat is. Az, hogy Magyarországon mindössze három hónapig jár álláskeresési járadék, régóta szúrja a Bizottság szemét, évről évre bekerül az országajánlások közé is, hogy ezen a helyzeten változtatnia kellene a kormánynak. Szintén javítani kell a hatékony aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez való hozzáférést, különös tekintettel a leghátrányosabb helyzetű csoportok képzettségének javítására, és hatékony szociális párbeszédet kell biztosítani. Kiemelik, hogy el kell kerülni az az egyes vállalatok számára indokolatlan előnyt vagy hátrányt biztosító, személyre szabott jogszabályok, valamint a sürgősségi intézkedések alkalmazását, összhangban az egységes piac és a jogállamiság elveivel.
(Kiemelt kép: Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Európai Tanács csúcstalálkozóján Brüsszelben, 2022. december 15-én. Fotó: BENOIT DOPPAGNE / BELGA MAG / Belga via AFP)
