Elbukhat az Orbán-kormány terve

A bérfőzési szeszadó megszüntetéséhez Brüsszelnek is lesz szava.

2010. június 22., 06:05

Mint arról a

Napi Gazdaság beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök, meghirdetve 29 pontját, a megszüntetendő kisadók közé sorolta a bérfőzési szeszadót is. Ebből tavaly a korábbi évekhez képest rekordbevétel származott, összesen több mint 200 ezer bérfőzető révén nyolcmilliárd forint folyt be a költségvetésbe. Mivel jövedéki szabályozásról van szó, a módosításhoz szükséges az Európai Bizottság beleegyezése is, ám ez több szempontból is kérdéses. Maga az adó eltörlése sem lesz egyszerű, hiszen a jövedéki termékek adóztatása szigorú rend szerint zajlik, a termékekhez minimumadó kapcsolódik. Ez alól kivételt jelent a szőlőbor, amelynek jövedéki adóját 2005-ben csökkentette nulla forintra az országgyűlés, hiszen a szőlőborra jellemzően nem vetnek ki jövedéki adót.

A pálinka esetében azonban nem a minimumadó megléte a legnagyobb probléma. A csatlakozási tárgyalásokon ugyanis kemény meccseket kellett játszania a magyar delegációnak annak érdekében, hogy egyáltalán fennmaradhasson a bérfőzetés intézménye. Brüsszel ugyanis attól tartva, hogy a Magyarországon előállított pálinka piacbefolyásoló tényező lesz, igyekezett azt visszaszorítani. Piacbefolyásolásra hivatkozni nem is volt alaptalan, a Magyarországon előállított tömény szeszek negyedét teszi ki ugyanis a pálinka. Végül fennmaradhatott a rendszer és a magyar szabályozásba a kedvezményes kulcs alkalmazása is bekerült.

A hatályos szabályozás szerint
kedvezményesen legfeljebb 50 liter, száz fokosnak megfelelő pálinka főzethető - ez száz liter ötvenfokos pálinkának felel meg. A kedvezményes kulcs száz fokra vetítve 138 ezer forint hektoliterenként - vagyis száz liter ötvenfokos pálinka 69 ezer forint adót keletkeztet. Az ötven fok feletti mennyiségnél már nem jár a kedvezmény, itt 276,1 ezer forint az adó hektoliterenként száz fokra vetítve. A magyar szabályozás egyébként a maximum kedvezményt veszi alapul, Brüsszel ugyanis legfeljebb ötvenszázalékos kedvezményt engedélyez – írta a Napi Gazdaság.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.