Egyre gyakrabban verik át egymást a magyar vállalkozók
Magyarországon nagyobb eséllyel veszti el egy vállalkozás árbevételének egy részét nemfizető partnerei miatt idén, mint az előző évben. Sokszor a másik cég valóban nehéz anyagi helyzetben van, de előfordul, hogy csupán azért tartja vissza a kifizetéseket, hogy bizonyos ideig ő használhassa a pénzt.
Évente nagyjából 350 milliárd eurós veszteséget szenvednek el az európai vállalkozások amiatt, hogy üzleti partnereik nem egyenlítik ki tartozásaikat. Sokszor a másik cég valóban nehéz anyagi helyzetben van, de előfordul, hogy csupán azért tartja vissza a kifizetéseket, hogy bizonyos ideig ő használhassa a pénzt. Az Európai Unió a jövőben szigorít és itthon is életbe léptek új szabályok.
Felfalusi Péter, az Intrum Justitia behajtó cég ügyvezető igazgatója az első félévben készült kutatásuk szerint Magyarországon 2012 óta tovább nőtt a fizetési kockázatot, akárcsak Nagy-Britanniában, Franciaországban, a mediterrán államokban vagy, kisebb mértékben, Hollandiában. Ezzel szemben a skandináv államokban és Németországban csökkent a vonatkozó index értéke.
Magyarországon az átlagos fizetési idő csökkent, vagy stagnált, de a leírási veszteség jelentősen nőtt, 2013-ban 4 százalékra emelkedett. Utóbbi azt mutatja meg, az árbevétel hány százaléka veszik el az egyáltalán nem fizető adósok miatt – írja a hirado.hu.
Európai szinten az évi 350 milliárdos kintlevőség 3 százalékos arányt jelent. A tartozások magas aránya különösen jellemző az építő- valamint az autóiparban, és komoly probléma, hogy a jelenség a szolgáltatói szektorra is átterjedt. A nemfizetés okaként a legtöbbször azt említik, hogy az érintett partner rossz anyagi helyzetbe került. Előfordulnak adminisztrációs problémák, és nagyon gyakori az is, hogy szándékosan visszatartják a kifizetéseket. Az Intrum Justitia felmérése szerint, ha egy cég pénzügyi nehézségbe keveredik, akkor a nemzetközi, illetve exportszámlák kiegyenlítését teszi az utolsó helyre a fizetési kötelezettségei sorában.
A behajtás során mindenhol Európában az a legegyszerűbb, ha a kárvallott cég egy követeléskezelő vállalkozás alkalmazásával próbálja meg kezelni a problémát – mondta Felfalusi Péter. Felhívta a figyelmet, hogy júliustól hatályba lépett egy új törvény, amely Magyarországon is lehetőséget ad egy költségátalány kiterhelésére – miden egyes késve fizetett számla után 40 euró. Ez egy uniós rendelet alapján Nyugat-, illetve Észak-Európában régóta működő gyakorlat, aminek Magyarországon is meg kellett felelni.
Ha a partnerek ezután sem akarnak fizetni, akkor a jogi megoldásokat lehet igénybe venni. Magyarországon ez elsődlegesen a fizetési meghagyás, és emellett felszámolási eljárást is szoktak indítani. A nemzetközi követelések kezeléséről pedig elmondta, ha például egy magyar szolgáltatónak nem fizet egy holland adós, akkor a kintlevőségét behajtatni kívánó cég megkeresheti az Intrum Justitia magyarországi képviseletének, amely az anyagot átadja a holland irodájuknak. A követelést ezt követően utóbbi próbálja érvényesíteni.
A Kossuth Rádió műsorában elhangzott az is, hogy az uniós igazságügyi miniszterek elvi megállapodásra jutottak egy számlazárolási lehetőségről, hogy a vállalatok behajthassák más tagállamokban ragadt pénzüket. Felfalusi Péter szerint az irány jó, de az ördög a részletekben bújik majd meg. Jelenleg ahány ország, annyiféle végrehajtói rendszer van érvényben, ezért ezek egységesítése nagyon jó lenne.
A behajtó cég ügyvezető igazgatója hozzátette: Magyarországon nincs jelenleg követeléskezelési törvény, ami szerinte nagyon nagy hiba. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) folyamatosan próbál ebbe az irányba menni, kodifikáltak egy jogszabályt, amit igyekeznek a parlament elé juttatni.
