Ebadó: foga van, veszélyes
Az ebadó néven elhíresült törvény értelmében – amit nagy többséggel fogadott el a Parlament – az önkormányzatok a veszélyessé nyilvánított jószágok után 20 ezer forintot is kivethetnek a gazdikra. A kutyának nem kell harapnia ahhoz, „veszélyessé” minősítsék, elegendő, ha a vártnál ellenségesebben viselkedik.
Az ebadó tárgyalásának kezdetén a jogalkotók kikérték a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE) véleményét is. Az eredeti törvénytervezetet több elemét – főképp a három évenként kötelező eb-összeírást – a kutyatenyésztők is támogatták – nyilatkozta az egyesület elnöke. „Magára a törvényre szükség volt, annak tényét üdvözöljük. Ám annak tartalma nem találkozik sem a kutyatartók, sem a tenyésztők szimpátiájával" – monda lapunknak Korózs András. Közölte: a kutyatenyésztők javaslatára a törvénybe bevették a 9 magyar kutyafajta adómentességét, azonban az egyesület többi módosító javaslatát elutasították. „Nagyon széles rétegek érdekei nem érvényesülnek ebben a törvényben” – hangsúlyozta.
Az elnök hozzátette, az egyesület régóta munkálkodik azon, hogy az ebtenyésztést, mint jövedelmi forrást „kifehérítsék”. Az elképzelés sikerrel járt, a regisztrált tenyésztők nagy része valamilyen vállalkozáson keresztül adózik a tenyészállatokból befolyó jövedelme után. „Ezzel szemben, most rászabadítunk a becsületes tenyésztőinkre még egy plusz adót a tenyészállatai után. Ez az ebadó, amit az önkormányzatokhoz rendeltek” – mondta az elnök.
Véleménye szerint a "veszélyessé nyilvánítás" a törvény egyik leggyengébb láncszeme.
Az egyesület egyelőre nem tudja, kik, és milyen kritériumok alapján nyilváníthatják majd veszélyessé a tartott ebek. Az ügyben ezért a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz (MgSzH) fordultunk. Sok nekifutás után végül dr. Pallós László az MgSzH Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság igazgató-helyettese válaszolt: „Egy eb veszélyessé nyilvánítható, ha pszichológiai, viselkedésbeli, etológiai megnyilvánulásai alapján arra gyanút kelt, hogy esetleg később veszélyt okozhat”
Hozzátette: a „harapásveszély” nem korlátozódik egy-egy kutyafajtára. A korábban sikertelennek bizonyult pitbull törvényt követő vizsgálatokból kiderült, sokszor a tacskók és csivavák is okoztak komoly sérüléseket, így minden kutya fajtára kivethető a veszélyességi alapon felduzzasztott ebadó.
Félő azonban, hogy akik nem akarják, vagy nem tudják megfizetni az adót, egyszerűen megválnak a házi kedvencektől. Ha ez bekövetkezik, jelentősen megnőhet a kóbor kutyák száma Magyarországon.
Korózs András felhívta a figyelmünket arra, hogy több szervezet kitartó munkájának köszönhetően a gazdátlan ebek száma az elmúlt években jelentősen csökkent. Hozzátette: „Átéltünk már a nyolcvanas években egy ebadó-próbálkozást. Annak drámai következményeit három év alatt tudta csak felszámolni az akkor nagyon kiépített, jól felszerelt gyepmesteri hálózat."
