Dráma: csökken a foglalkoztatottság
Az adó és szociális rendszer mélyreható átalakítása nélkül nincs esély a foglalkoztatottság növelésére, ami pedig hosszabb távon elengedhetetlen a gazdaság teljesítményének növeléséhez, az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtéséhez. A gyors lépések szükségességét bizonyítják az első félév munkaerőpiaci helyzetéről most közzétett adatok is, melyek szerint az utóbbi két évben nem hogy nőtt volna, de csökkent a foglalkoztatottak száma hazánkban.
Ez év második negyedében a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 869 ezer, a munkanélkülieké 319 ezer fő volt Magyarországon, ami 7,6 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. Ez jóval nagyobb, mint az egy évvel korábbi 7,0 százalék, viszont elmarad mind az első negyedévi 8,0 százaléktól, mind a március-májusi 7,7 százaléktól. Szám szerint mintegy 320 ezer nyilvántartott munkanélküli volt, ami csupán néhány ezerrel kevesebb a tavalyinál, ami arra utal, hogy nőtt az elhelyezkedni kívánók száma, viszont a munkahelyeké csökkent.
Egy év alatt a foglalkoztatottak száma 74 ezer fővel lett alacsonyabb, az első negyedévhez viszonyítva ugyanakkor 25 ezerrel nőtt. Ez a szokásos szezonális hatásnak tudható be. Az abszolút számoknál jobban jellemzi a gondokat, hogy az utóbbi félévben a 15-74 éves népesség 54,3 százaléka, a 15-64 éveseknek 61,2 százaléka, a munkavállalási korúaknak pedig 63,7 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,5 százaléknak felelt meg, ami 1,1 százalékponttal alacsonyabb a 2007 második negyedévében mértnél. Ez az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban, gazdasági szakértők szerint az optimális érték 70 százalék körül van. A konvergenciaprogramban egyebek mellett arra is ígéretet tettünk, hogy néhány év alatt megpróbáljuk elérni a 60 százalékos szintet, de egyelőre nem közeledünk, hanem inkább távolodunk ettől.
Különösen aggasztó a pályakezdők helyzete, munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból kikerülő munkanélküliek aránya az első félévben 17,5 százalék volt, ami 0,6 százalékponttal magasabb, mint a megelőző évben. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,8 százaléknak felelt meg.
Az elmúlt évek azt mutatják, hogy a munkahelyteremtő programok, a kormányzat foglalkoztatottságot ösztönző lépései csak felületi kezelést jelentenek, igazi változást csak az adó és szociális rendszer gyökeres átalakítása hozhat. Erre az utóbbi hónapokban többféle koncepció is készült, de a kormánypártban még nincs egyetértés a követendő útról. A jelek szerint a rövidtávú politikai szempontok állnak szemben a hosszútávú szükségszerűséggel. Ebből a dilemmából nehéz kitörni. A kormány őszre ígér konkrét javaslatokat, azok megvalósítása pedig leghamarabb a jövő évtől kezdődhet meg.
