Húsadót vezetne be a műhúsgyártó cég vezetője

A Beyond Meat tulajdonosa szerint így kiegyenlítődhetnének az erőviszonyok. 

2021. augusztus 2., 11:34

Szerző:

A növényi húskészítmények egyik legnagyobb gyártója, a Beyond Meat vezetője szerint különadót kellene kivetni a hústermékekre, ezzel ösztönözve az állati eredetű ételek fogyasztásának csökkentését, és a növényi alapú ételek térnyerését. Míg a kritikusok azt hangsúlyozták, hogy ezzel csak tovább növelnék az alap élelmiszerek költségeit, Ethan Brown szerint a fogyasztói tendenciák azt mutatják, sokan hagynák el, vagy csökkentenék a húsfogyasztást, ha az pénzügyileg is megérné nekik – írja a BBC.

„Ha megnézzük a vásárlóink szokásait, azt látjuk, hogy 93 százalékuk állati eredetű fehérjét is fogyaszt a Beyond Meat termékei mellett. Számos oka lehet annak, hogy valaki csökkenteni akarja a húsfogyasztását: aggódik a klímaváltozás miatt, vagy taszítja a nagyüzemi állattartás" – mondta.

Brown szerint a húsfogyasztás megadóztatása segítené azt a folyamatot, hogy a vállalkozók a feltörekvő piacokon inkább a növényi eredetű fehérjéket előállító üzemekbe fektessenek. A Beyond Meat termékei többségében babból és babcsírából állnak, a termékeket pedig céklalével, vagy épp almakivonattal színezik. A műhúsok jelenleg jóval drágábbak a konvencionális hústermékeknél, azonban a vállalat alapítója szerint a trendeknek megfelelően hamarosan lejjebb mehet az áruk. Főleg azt követően, hogy olyan világhírű gyorsétteremláncokkal kötöttek megállapodást, mint a KFC, a McDonald's vagy épp a Pizza Hut. 

A Morningstar pénzügyi vállalat legfrissebb elemzése szerint a globális húspiac nagyjából 1400 milliárd dollárt tesz ki, és folyamatosan növekszik. A húsok azonban elmúlt évtizedekben jelentős árnövekedésen estek át, amely leginkább az olyan negatívumokra vezethető vissza, mint a madárinfluenza, vagy az afrikai sertéspestis. 

(Kiemelt kép: Egy nő hentespultnál vásárol a Hunyadi téri piacon, 2020. november 25-én. Fotó: Dimény András / 168.hu)

Tegnap 16:32

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.