Befagyhat a piac – Már a kutyának sem kell devizahitel

Jelentősen csökkent a devizahitelek iránti érdeklődés a szolgáltatás júniusi szigorítása óta, a jelzálogbejegyzés korlátozásával pedig akár teljesen befagyhat a piac a kereskedelmi bankok szerint, amelyek közül eddig csak az AXA Bank jelentette be, hogy július 16-i hatállyal felhagy a devizahitelezéssel Magyarországon, a többiek egyelőre a részleteket várják. Az AXA azokra a közelmúltban történt jogszabályi változásokra reagálva hozta meg döntését, amelyek - véleménye szerint - gyakorlatilag befagyasztották a devizahitelezési piacot.

2010. június 23., 13:30

A bank nem zárta ki, hogy újraindítja az euróhitelezést, ha a szabályozás "egészséges hatósági keretrendszert biztosít" a védett euróhitelek számára. Az AXA magyar fiókja a hitelek többségét már ma is forintban folyósítja.

A K&H az MTI kérdésére emlékeztetett arra, hogy 2008. november 17-i hatállyal függesztette fel a svájci frank alapú hitelezést, jelenleg euró- és forinthiteleket kínál, de középtávon a forinthitelek térnyerésére számít.

Az OTP Bank is csak forintban és euróban folyósít már lakossági hiteleket, és a bank tájékoztatása szerint: kiegyensúlyozott eszköz-forrás menedzsmentjének köszönhetően rendelkezik az ehhez szükséges forrásokkal.

Az Erste Bank jelenleg nem tervezi a devizahitelek megszüntetését, de figyeli, hogy milyen hatással lesz a piacra a június 11-én életbe lépett kormányrendelet. Már ma is az tapasztalható, hogy a szigorítás miatt szinte kizárólag forint alapú hitelt vesznek fel a bank ügyfelei.

Március elsejétől léptek hatályba "a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról" szóló (köznyelven: devizahiteleket korlátozó) kormányrendelet azon passzusai, amelyek maximálják a hitel/fedezet arányt. A hitelezhetőségi limiteket pedig június 11-től kell alkalmazni.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.