Be kell bizonyítani, hogy az EU jó dolog

Közel egy évtizedes előkészítés, kudarcos népszavazások, majd a ratifikálást lehetővé tevő politikai alkuk előzték meg a várhatóan december 1-től életbe lépő Lisszaboni Szerződést. A dokumentum lényege, hogy új intézményi kereteket biztosít az Európai Unió számára. Illetve korábban ismeretlen posztokat, intézményeket vezet be, amelyek az EU működésének hatékonyságát hivatottak növelni. Az átláthatóbb működést, az egységesebb álláspont kialakítását, az Európai Unió következetes, erősebb érdekképviseletét a világpolitikában.

Az első trióban benne leszünk

Az új működési elveket a következő másfél év elnökségi hármasa, Spanyolország, Belgium és Magyarország fogja a gyakorlatban is bevezetni. Hazánkra 2011. első felében jut az EU soros elnökségének tisztje.

Miközben az átlag emberek számára ez a dátum csupán az ismeretlen jövőt jelenti, aközben a hazai politikusok már intenzíven készülnek a hazánk megítélése szempontjából fontos hat hónapos periódusra.

A 2011-es magyar EU elnökség szakpolitikai stratégiái, az EU új keretei: a Lisszaboni Szerződés címmel tartottak konferenciát pénteken, ahol a témában érintett szakpolitikusok ismertették várakozásaikat.

Eörsi Mátyás, az országgyűlés EU-bizottságának elnöke kiemelte: jelenleg az a legaktuálisabb kérdés, hogy az új pozícióra, az Európai Unió Tanácsa elnökének szerepére kit választanak. Az új poszt lényege, hogy a választott tisztségviselő több elnökségi perióduson keresztül is képviselni fogva az EU-t a globális szereplőkkel való tárgyalások során. A megválasztandó politikus a korábban hiányzó folytonosságot hivatott betölteni.

Illúziók, nyomások

– Rengeteg az illúzió a magyar elnökséggel kapcsolatban – tért át a hazai vizekre Eörsi Mátyás. Majd elmondta, folyamatos a lobbizás, hogy Budapesttől távol eső helyszíneket vonjanak be az események rendezésbe.

– Nagy a nyomás hogy rengeteg pénzt költsünk értelmetlen dolgokra, amelyek hatására még a hatékonyság is csökkenni fog – hozta fel példaként egy esetleges debreceni rendezvény szervezésének példáját.

Elárulta, hogy a jelenleg elnöklő svédek saját bevallásuk szerint éppen kétszer annyit költenek a rájuk szabott fél esztendő alatt a feladatok ellátására, mint amennyit korábban szerettek volna.

Mikor lesz sikeres a magyar elnökég? A kérdésre adott válasz szerint akkor, ha Magyarország jó ügyeket indít el, vagy jó ügyeket zár le. Ha hazánk bebizonyítja, hogy érti az EU működését, ha nyilvánvalóvá teszi, hogy megbízható partner. Ha így lesz, akkor a magyar elnökség után is fontos szerepet kaphatunk a 27 ország döntéshozatali mechanizmusaiban – állította Eörsi.

Göncz Kinga a Gyurcsány kormány külügyminisztere, ma Európa Parlamenti képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy politikai konszenzus, fegyverszünet szükséges a pártok között a sikeres magyar elnökség érdekében. Ő maga lát erre esélyt, mert egyeztetés folyik a politikai szereplők között – zárta gondolatait.

Martonyi János az Orbán kormány külügyminisztere az Európai Unió gazdasági szerepét, az egységes piacból adódó előnyöket hangsúlyozta, amelyek a jövőben is fennmaradnak.

Lemaradtunk az előkészületekben vagy sem?

– 2011 első félévében relatív belpolitikai békét kell teremteni. Nem engedheti meg Magyarország, hogy belpolitikai csatározások révén gyengítse a magyar elnökséget – fogalmazta meg óhaját Szanyi Tibor az országgyűlés EU Bizottságának MSZP-s tagja.

Navracsics Tibor a Fidesz frakcióvezetője szerint is nemzeti ügynek kell lennie a magyar elnökség kérdésének. Be kell bizonyítani a lakosságnak, hogy „az EU jó dolog”.

– Nincs olyan politikai erő, amelyiknek érdeke lenne a kudarc – állította a frakcióvezető.

Ugyanakkor úgy látja, hogy a kormány nem veszi komolyan a felkészülés folyamatát. Ismeretei szerint a jövő évi költségvetésben nincsen elkülönített keret a felkészülésre. A pénzügyi tervezés mellett a kormányzati bürokrácia is lemaradt az előzetes tervekhez képest. Korábban egy kormánybiztos kinevezését tervezték, aki az EU felkészülést irányítja. Ám ez eddig nem történt meg. A frakcióvezető elmondta továbbá, hogy aggódik a közlekedési infrastruktúra miatt is.

– A Ferihegyi gyorsforgalmi utat minden héten lezárják egy-egy baleset miatt. Hogy fognak ott 27 ország delegációi közlekedni az elnökség idején várható 200-300 rendezvényre érkezve, és onnan távozva? Akkor még nem lesz kész a 4- es metró sem. A Margit híd viszont talán már kész lesz – vizionálta a gyakorlatias ismereteket.

A konferencia egyik hallgatójának kérdésére válaszolva Szanyi Tibor elmondta, hogy a „költségvetés bugyraiban” a technikai költségek benne vannak. Göncz Kinga hozzátette, hogy EU-s pályázati pénzek is rendelkezésre állnak. Már képzik a közigazgatás embereit a feladatokra.

Felidézte, hogy a szlovén elnökség idején egyetlen szállodát tettek alkalmassá a delegációk fogadására, „nem vitték sem tengerhez, sem hegyekbe a résztvevőket.” Emlékeztetett, hogy a gazdasági krízis közepén vagyunk, ami ugyancsak nem mellékes körülmény.