Bankadó: ügyes trükkre készülnek a bankok

Tovább szigorította a kormány azokat a feltételeket, amelyek alapján a bankok emelhetik a lakáshitelek kamatait. A kormányszóvivő szerint az új rendelkezés biztosítja, hogy a pénzintézetek ne terhelhessék rá az ügyfelekre a bankadót. A Bankszövetségnél továbbra is úgy gondolják, ha hosszabb távon marad a különadó, azt mindenki megérzi majd.

2010. december 13., 04:47

Két éve vette fel a hitelt a lakásra, de hiába törleszt rendesen, a tartozása mégsem csökkent - számolt be az

RTL Híradó.

„Ez a kamatok, az ügyleti kamatok miatt van gyakorlatilag, és időközben még rájött az árfolyamkülönbség is. Úgyhogy ha most akarnám visszafizetni ezt a hitelt, több mint 2 millió forinttal többet kéne visszafizetnem, mint amennyit felvettem” – mondta Horváthné Vaizer Enikő.

A lakáshitelesek védelmében november végén már hatályba lépett egy törvény. Abban benne van egyebek mellett az, hogy a bankoknak kötelező a saját középárfolyamuk vagy a nemzeti bank hivatalos árfolyama alapján kiszámolni a deviza alapú hitelek törlesztőrészletét. Most egy kormányrendelet az egyoldalú kamatemelést is szigorítja. Ezután a bankok például nem emelhetik a lakáshitelek kamatait csak azért, mert a kormány bankadót vetett ki rájuk.

„Mindez arra is garancia, hogy a pénzügyi intézmények nem tehetik át, nem háríthatják át a különadót az ügyfelekre” – mondta Nagy Anna kormányszóvivő.

A Bankszövetségnél korábban azt mondták, ha több éven keresztül fennmarad a bankadó, azt az ügyfelek is megérzik majd. Ezen szerintük az új szabályozás sem változtat.

„Nem a bankadót, és nem közvetlenül a bankok fogják áthárítani, hanem meg fogják tapasztalni azok az ügyfelek, akik újonnan hitelt igényelnek, hogy csak drágábban jutnak hitelhez” – mondta el Osváth Piroska, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyár óta vizsgálta, hogyan változtak a banki költségek. Azt állapították meg, hogy a hitelkamatok szinte alig változtak, a betéti kamatok viszont csökkentek. Drágább lett a számlavezetés, és emelkedtek a számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások díjai, például az átutalások költsége.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.