Ázsia forgatókorongja
Nagy érdeklődéssel fogadott gazdasági szemináriumot rendezett Budapesten a Hongkongi Kereskedelemfejlesztési Tanács (HKTDC), „Építse üzleti kapcsolatait Kínával Hongkong közreműködésével” címmel. Mint kiderült, a sokrétű együttműködés több irányba bővülhet, nemcsak a „szárazföldi Kína” felé – így nevezik előszeretettel Hongkongban a népköztársaságot, amelynek 1997 óta integráns része a nagyfokú gazdasági önállósággal rendelkező egykori brit koronagyarmat.
Az előkelő körúti szálloda báltermébe pótszékeket kellett beállítani, annyi érdeklődő jött el a délkelet-ázsiai vendégekkel a találkozóra, amit a HKTDC budapesti konzultáns irodája szervezett – profi módon. Margaret Fong, a tanács vezérigazgató-helyettese és a kíséretében lévő üzletemberek, valamint a térségben már nagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező magyar vállalkozók számos hasznos ötlettel, javaslattal, s nem utolsó sorban a segítségük felajánlásával igyekeztek pozitív döntésre rábírni a nem is nagyon ingadozó résztvevőket.
Hongkongban – ahová a magyaroknak nem kell vízumot váltani – évente több mint harminc nemzetközi kiállítást és vásárt rendeznek, ebből három is a legnagyobb a világon. Az ottani repülőtér, illetve a tengeri kikötő szintén óriási forgalmat bonyolít le. Mint elhangzott, a magyar partnerek mindenekelőtt az élelmiszer- és a borkereskedelem területén számíthatnak kiemelt figyelemre. A hongkongi borpiacon most is jelen vagyunk, igaz, nem túl nagy volumennel: az 58 odaexportáló ország közül a 41. helyen állunk. Komoly eredményre számíthatnak például mindazon cégek, amelyek a környezetvédelmi beruházások, a rekultiváció területén ajánlják szolgáltatásaikat, elsősorban Kínának, ahol ezt korábban vészesen elhanyagolták (mostanra megfordult a helyzet).
Míg a Kínai Népköztársaság óriási lélekszámával és méreteivel mifelénk szinte felfoghatatlan kihívást jelent, a hétmillió lakosú Hongkongban már nagyobb az affinitás az európai és benne a magyar arányok vonatkozásában, ottani segítőink jobban érzékelik, hogy ajánlatainkkal hova forduljanak tovább befelé, a „szárazföld” felé. Hasznos információkat tudnak például gyűjteni az internetről előzőleg kinézett potenciális partnerekről.
A Gyöngy-folyó deltavidékén (ez Hongkong tágabb területe) rengeteg a turista, az évi 36 millió látogatónak a fele az anyaországból érkezik. Prognózisok szerint ez már az előszele a 2020-ra jósolt százmilliós kínai turistaseregnek, amely elözönli a világot. Margaret Fong munkatársunknak elmondta, hogy a magyar-hongkongi kapcsolatokban itt látják az egyik nagy befektetési lehetőséget. Magyarország magában véve is „vonzó kulturális nagyhatalom”, földrajzi helyzete Európa szívében pedig szinte felkínálja az ázsiai idegenforgalmi szakembereknek, hogy itt nyissanak, erre tervezzék útvonalaikat.
A vezérigazgató-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az üzleti szeminárium alapvetően a Hongkong és Kína közötti speciális kapcsolatépítési lehetőségek bemutatását célozta, a HKTDC más ázsiai kihívásokat is kezelni tud. Hongkongból négy órán belül elérhető Kelet- és Dél-Ázsia valamennyi piaci központja. Ők most alapvetően az olyan országokkal fejlesztik együttműködésüket, amelyek lélekszámilag is és gazdasági fejlődésük tempóját tekintve is a legígéretesebbek. Ide sorolta Vietnamot, Malajziát, Indonéziát és Thaiföldet, ahol saját képviseleteik működnek, és ahová a magyar partnereiket is szívesen „elrévkalauzolják”.
