Ángyán, Budai, a Zöldbárók és a patkányok

Két azonos szövegű pályázat benyújtója közül a fideszes kötődésűt hozta ki győztesként egy 130 hektáros dél-borsodi birtok haszonbérleti pályázatán a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. Az

[origo]birtokába jutott dokumentumok tanúsága szerint a két pályázatban még a helyesírási- és a vesszőhibák is azonosak, az egyik mégis minimális pontot kapott ugyanarra, amire a másik a dupláját. A bírálat szempontjai nem jelentek meg az értékelésben, és a furcsaságra az érintett szervezet sem adott magyarázatot.

A győztes pályázat gazdasági tervére a lap birtokába jutott értékelőlap szerint a maximális 150-ből 120 pontot adott az ismeretlen összetételű bíráló bizottság. Bár a kiíró a BNPI volt, a pályázatot a Nemzeti Földalap (NFA) általános bírálati szempontjaival hirdette meg a szervezet, abban pedig nincsenek konkrét szempontjai a gazdasági terv mérlegelésének, a bírálók szubjektív alapon döntenek arról, hogy az adott pályázat megítélésük szerint mennyire felel meg a kormány birtokpolitikai elveinek.

Azonos szövegre eltérő pontok?

A gazdasági tervre adott 120 illetve azon belül a szakmai és gazdasági megalapozottságra adott 75 pont ennek megfelelően arra utalna, hogy a bírálók szerint a benyújtó elképzelései többé-kevésbé megfelelnek az elvárásoknak. Az azonban nehezen magyarázható, hogy miért adott a testület egy másik cég - a mezőnagymihályi Ardea Bt - ezzel szóról-szóra megegyező, az [origo] birtokába jutott anyag szerint még a helyesírási és vesszőhibákban is azonos gazdasági tervére csak feleannyi pontot, 60-at, a szövegazonos terv szakmai és gazdasági megalapozottságára pedig az adható minimumot, 15 pontot.

A vesztes bt. pályázata két másik - nem szubjektív - szempont szerint ráadásul még jobb is volt a győztesénél: a gazdasági gyakorlatra az Ardea a maximális 10, a Start 2003 viszont nulla pontot kapott, a meglévő állatállomány kategóriájában az Ardea 3 pontot ért el, a Start azonban szintén nullát. A többi szempontra mindkét pályázat azonos pontszámot kapott, vagyis ha a bírálók nem értékelik a vesztesé duplájára a győztes ugyanolyan gazdasági tervét, akkor egyértelműen az Ardea nyerte volna a kiírt 128 hektáros területet.

Nem az első furcsa eset

Bár egyértelmű bizonyíték nincs rá, a pályázatot és a pályázókat ismerő források az [origo]-nak egyetlen magyarázatot találtak a bírálat furcsa eredményére: Kanyok Attila a megye fideszes közgyűlési elnöke, Mengyi Roland munkatársa, a 2010-es önkormányzati választáson pedig a Fidesz tiszaújvárosi polgármester-jelöltje volt.

A Borsod megyei földbérleti pályázatokkal kapcsolatban a múlt héten Ángyán József korábbi vidékfejlesztési államtitkár is azt mondta egy mezőcsáti fórumon, hogy "mélyfúrást végzett a borsodi pályázatok körül, és döbbenetes eredményre jutott", tapasztalatait, illetve az üggyel kapcsolatos összegzését bevallása szerint már elküldte a kormánypártok szakpolitikusainak, illetve vezetőinek, és hamarosan nyilvánosságra is hozza.

A földbérleti pályázatok gyakorlatát az utóbbi időben többször is "védhetetlennek és elfogadhatatlannak" nevező volt államtitkár korábban az [origo] által is feltárt Fejér megyei földügyekről is kiadta információit, megerősítve feldolgozásunk következtetéseit, miszerint a megyében meghirdetett állami földek közel 90 százalékát nyolc nagyobb érdekcsoport söpörte be a helyi kisgazdálkodók elől. A nyertesek volt például az Orbán Viktor alapította futballakadémiát irányító felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc és családja, a felcsúti Fidesz-elnök és családtagjai, valamint a vidékfejlesztési tárca földügyekért felelős államtitkárának szomszédja, illetve a pályázatokat kiíró földalap vagyongazdálkodásért felelős elnökhelyettesének unokaöccse is, akik közül többen a pályázati kiírás szabályait megszegve jutottak a területekhez.

A Professzorok Batthyány Köre május elején a miniszterelnökhöz írt nyílt levélben hívta fel a figyelmet a szerinte aggályos és a kormányprogramban vállaltakkal ellentétes földpályázati gyakorlatra, válaszában Orbán Viktor azonban azzal utasította vissza a konzervatív értelmiségiek aggályait, hogy a pályázatokat kivizsgáltatva "megállapítható, hogy a földterületek helyben lakó gazdáknak, elsősorban kis- és középbirtokosoknak jutottak." Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az aggályokat több alkalommal szintén azzal utasította vissza, hogy a pályázatok körül rend van, csak viták vannak, visszaélések nincsenek.

A szocik feljelentenek, a DK lemondatná Budait

A Magyar Szocialista Párt a mai

Népszabadságban a Borsod megyei állami földek bérbeadásáról megjelent információkra alapozva ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélés gyanúja miatt büntető feljelentés tesz - közölte lapunkkal a párt. A Demokratikus Koalíció azt szorgalmazza, hogy Orbán Viktor azonnal menessze Budai Gyulát, "állítsa le a földosztást a fideszes oligarcháknak", valamint, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a földbérletszerződésekkel kapcsolatos összes dokumentációt, továbbá Ángyán József és a demokratikus ellenzék szakértőinek bevonásával dolgozzanak ki új pályázati rendszert.

A Népszabadság cikkében leírtak alapján feltételezhető, hogy az állami földek bérbeadásáért felelős döntéshozók jogtalanul okoztak hátrányt azoknak a gazdáknak, akik a pályázati szempontrendszer ismeretében szabályosan igényeltek földterületet, egyúttal jogosulatlan előnyhöz juttattak egy előre kiválasztott üzleti kört - közölte az MSZP.

A feljelentést – amelynek egyetlen célja, hogy az állami földbérlet-pályáztatás körüli visszaélések elkövetőit megnevezze, majd méltó büntetésben részesítse – az MSZP ismeretlen tettes ellen teszi.

A DK az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében helyeselte, hogy a fideszes Ángyán József, korábbi agrárállamtitkár folytatja a földügyek feltárását. "Ángyán ezúttal Borsod megyében talált visszaéléseket, ezúttal már nem kevesebbet állítva, mint hogy Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tisztában volt azzal, hogy az állami földek fideszes cimborák kezébe kerülnek Borsod megyében is. Budai ezzel politikai értelemben végképp bűnrészessé vált a stiklikben" - írták.

Ángyán: A patkányt ki kell hozni a fényre

A januárban lemondott államtitkár tavaly nyáron észlelte először, hogy a kormány szembe megy a meghirdetett agrárpolitikájával. Egy ideig úgy gondolta, belülről tud változtatni, most azonban azt mondja: kívülről többet lehet tenni.

A mezőgazdaság megfelelő működtetése nemzetbiztonsági jelentőséggel bír, hiszen nem csupán a közvetlenül érintett agrártársadalmat, hanem az élelmiszeriparon keresztül a teljes lakosságot és a gazdaság jelentős részét befolyásolja, kezdte előadását Ángyán József korábbi vidékfejlesztési államtitkár tegnap, Biatorbágyon.

A helyi és környékbeli gazdálkodók részvételével rendezett összejövetelen Ángyán azt mondta: az államnak az volna a feladata, hogy a helyi gazdákat hozza helyzetbe a spekuláns tőkebefektető társaságokkal szemben, hiszen utóbbiakat csak a haszon vezérli, miközben nem törődnek a helyben élők sorsával.

Ángyán szerint a spekuláns tőke esetében lényegtelen, hogy külföldi, vagy magyar, hiszen az utóbbi sincs tekintettel a helyben élők érdekeire. Ráadásul – offshore cégek beiktatása révén – sokszor a közterhekből is csak minimális részben veszi ki a részét, miközben támogatások formájában óriási mennyiségű közpénzhez jut - írta az

ATV.

A korábbi államtitkár példát említve azt mondta: a három legnagyobb mezőgazdasági tőkebefektető társaság összesen 10 milliárdnyi állami támogatást kapott, miközben a teljes tanyaprogramra csak egymilliárd forint áll rendelkezésre.

A tőkebefektető társaságokkal kapcsolatban Ángyán Csányi Sándor, Leisztinger Tamás és Nyerges Zsolt nevét említette. Arról is beszélt, hogy lemondása óta szisztematikusan vizsgálja az állami földek bérbeadását: eddig Fejér és Borsod megye adatait összesítette, és kiderült: a földek 80 százalékát nem helyi gazdálkodók, hanem távoli tőkés társaságok nyerték el. A földbérlet nagy üzlet: a földalapú uniós támogatás révén 100 hektár évente körülbelül 6,5 millió forint biztos bevételt jelent akkor is, ha a bérlő meg sem műveli a földet. „És itt nem 100 hektárokról van szó”, tette hozzá Ángyán.

A korábbi államtitkár a folyamat visszafordításának esélyéről azt mondta: a patkánnyal nem lehet megütközni a csatornában, hanem ki kell hozni a fényre. Az oligarchikus szervezetekkel szemben mindaddig nincs esély, míg azok meg tudnak egyezni a háttérben a politikai döntéshozókkal. Ángyán éppen ezért járja a vidéket, találkozik a „mindenről pontosan tudó” helyi gazdákkal, és kimutatásokat készít, illetve publikál. Úgy véli, a széles nyilvánosság erejével van még esély változásokat kikényszeríteni. Bár, tette hozzá a rendezvény címére utalva, a 24. órában vagyunk.