Aki ügyes volt, megduplázhatta a pénzét
Olcsón szabadultak meg a nagybefektetők az értékpapírjaiktól tavaly ősszel. A hazai kisbefektetők viszont ráéreztek a nagy nyereség lehetőségére: jól bevásároltak, sokat kerestek – írta a Baon.hu.
Hogyan mozogtak az értékpapírok a magyar tőzsdén? A gazdasági válság miként is befolyásolta a részvények árfolyamát? Egyebek mellett ezekről is szó esett azon az előadáson, amelyet Tóth Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgató-helyettese tartott szerdán Kecskeméten, a Petőfi Népe Üzleti Klubjában.
Megdőlt tavaly ősszel a papírforma. A tankönyvekben új fejezetet is lehet írni arról a magyarországi történetről, ami a válság kitörése után megfigyelhető volt a tőzsdén, derült ki a szakember előadásából. Egy válságos helyzetben általában ugyanis a nagybefektetők járnak jól, míg a családi megtakarításokat fialtatók gyakran buknak. Az előbbiek ismerve a pénzpiacok hektikus változásait, többnyire olcsón veszik meg egy-egy cég részvényeit, s drágán értékesítik. Az utóbbiak többnyire később reagálnak a helyzetre. A családi befektetők drágán vesznek s veszteséggel szabadulnak meg az értékpapíroktól. Ez most megfordult. A külhoni nyugdíjalapok, egyéb intézményi befektetők, ahogy októberben a válság híre végig söpört a világon, a nagy magyar cégek – MOL vagy az OTP – részvényeitől gyorsan megszabadultak. Azok árai lezuhantak. A kisemberek, akik bíztak a hazai vállalatok jövőjében viszont alaposan bevásároltak a tőzsdén. Tóth Attila elmondása szerint aki jó időben adott megbízást a brókerének, az minimum megduplázta a befektetését.
A tőzsde az a hely, ahol nagy vagyonok cserélnek gazdát. De arra is jó terep, hogy ha egy cég ha növekedni akar, akkor itt papírok kibocsátásával tőkét szerezzen.
Ugyanakkor az országok értéktőzsdéi egy fajta gazdasági barométer szerepét is betöltik. A befektetők számára ad olyan információkat, amelyek alapján megítélik az egy-egy ország helyzetét. Ez a magyar tőzsde esetében nem teljesen igaz. Nálunk ugyanis csak 45 cég papírjai forognak, s ezek a vállalatok csak a hazai bruttó össztermék 20-30 százalékát adják, így nem teljes a kép.
Másrészt tavaly, bár a hazai társaságok igen jól teljesítettek, a megítélésük a nyereség ellenére is elmaradt a vártnál, a válságnak köszönhetően.
A pénzügyi befektetők amikor arról döntöttek, hogy megszabadulnak az értékpapíroktól nem foglalkoztak azzal, hogy a hazai vállalatok éppen nyereségesek avagy sem. A milliárdok mozgatásával megbízott brókerházak, alapkezelők számára az első szempont a krízis által érintett térség, majd az ország helyzete volt a mérvadó. A Közép-Kelet Európai térség iránti bizalom - bár korábban az itteni tőzsdék papírjai emelkedtek - megingott. Ezen belül Magyarország megítélése különösen rossz volt. (Mint ismeretes tavaly az ország csaknem a fizetésképtelenné vált a válság eredményeként.)
A bizalom elszállt, a pénzek kiáramlottak az országból, a forint árfolyama hatalmasat zuhant, a nemzeti valutánk meggyöngült – jelentette a Baon.hu tudósítója.
