Nagy gáz lesz, lehet, nem jön orosz gáz

Akadoznak a magyar-orosz gáztárgyalások.

2021. augusztus 27., 11:30

Szerző:

Akadoznak a magyar-orosz gáztárgyalások – írja a Népszava kormányzati szereplők által megerősített információkra hivatkozva. A lap szerint a frontvonalak egyértelműek: Moszkva minél hosszabb távú és nagyobb mennyiségre vonatkozó, a vevő számára szűk mozgásteret hagyó megállapodáshoz ragaszkodik, az Orbán-kormánynak pedig úgy kell ez alól kimozognia, hogy az orosz-magyar viszony ne sérüljön.

Az orosz fél 20 évről 15 évre csökkentette a szerződés időtartamát, azonban Szijjártó Péter felvetette, hogy ezen belül ötévente bármelyik fél visszakozhatna. Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel közös keddi sajtótájékoztatóján a külügyminiszter úgy fogalmazott: A Gazprom vezetőjével jövő hétfőn az ár mellett arról is meg akar állapodni, hogy a 15 éven belül „hol legyen a pluszjel – tehát hogy az legyen egy tíz plusz öt, vagy öt plusz öt plusz öt éves szerződés.” Szijjártó Péter szerint az új déli cső miatt elesünk az eddigi, Ukrajna és Szerbia közötti gázszállításokért kapott díjunktól, tehát ezt is figyelembe kell venni a tárgyalások során. 

A Népszava szerint a tárgyalásokban sem a tényleges magyar fél, a Magyar Földgázkereskedő (MFGK), sem tulajdonosa, az MVM nem vétette észre magát, ami által úgy tűnik, mintha a magyar kormány és nem egy cég lenne a vevő. Az új megállapodás éves szinten 3-4 milliárd köbméter gázt biztosítana, ami nagyjából egyezik a lakosság jelenlegi fogyasztási szintjével – azonban jóval elmarad az eddigi mértéktől. Ugyan idén le fog járni a megállapodás, a kormánypárti körökben nem izgulnak – véleményük szerint ugyanis az ország akár a gáztárolókból is ellátható. Megjegyezték továbbá, hogy az időközben kiépült határkeresztező vezetékek és élénk kereskedelmi kapcsolataink miatt rövid hatályú szerződésekkel is teljes mértékben fedezhetők a hazai gázigények.

(Kiemelt kép: Munkások a gáz nyomását állítják szelepekkel az FGSZ telephelyén Vecsésen, 2009. január 14-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)

16:32

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.