Adóreform? Bevégeztetett!
Miközben szakértők egybehangzó véleménye szerint a tartós gazdasági növekedéshez szükséges átfogó adó- és járulékreformhoz legalább 800-1000 milliárd forintnyi mozgástér kell, a kormánypártban folyó egyeztetéseken egyelőre ennél jóval kisebb összegekről esik szó. A problémát a források megteremtése jelenti, mert ahhoz a központi költségek kemény lefaragása, a szociális juttatások átalakítása és esetleg egyes adófajták emelése kell, ami viszont sokakat kedvezőtlenül érint. Újabb nagy konfliktusokat azonban a szocialisták nem akarnak vállalni.
Ebből a dilemmából a kormány egyelőre nem tud kitörni. Az elmúlt két év intézkedései nyomán számos gazdasági mutató határozott javulásnak indult - így például a költségvetési hiány, a külkereskedelmi mérleg, sőt most már a reáljövedelmek is felfelé mozdultak -, elemzők szerint azonban ezek az eredmények csak átmenetiek, ha az elengedhetetlen, az államháztartás nagy rendszereit érintő reformok elmaradnak. Ezzel persze a kormánypárt is tisztában van, de minden nagy átalakítás rövid távon kisebb-nagyobb megrázkódtatáshoz vezet, és törvényszerűen lesznek vesztesei is. Ennek a kockázata pedig nagyon rosszul jönne nekik éppen most, amikor kezdenek kikeveredni a mély gödörből.
Az egyensúly javulását a kormány eddig főként a tervezettnél nagyobb bevételekkel és nem kiadáscsökkentéssel érte el. Lapértesülések szerint ezzel együtt a jelenlegi feltételek mellett nem javul a büdzsé mozgástere. A Pénzügyminisztérium szerint a kiegészítő nyugdíjemelések és a kamatkiadások növekedése elviszi azt a pénzt, amit a nagyobb infláció, illetve a gazdaság fehéredése hozott. A tervezettnél jobb költségvetési helyzet egyedi tényezők következménye, legfőképpen azé, hogy a vártnál jobban alakul az uniós elszámolás.
A korábbi feltételezésekkel szemben tehát nincs költségvetési tartalék a közterhek várt csökkentésére. A bevételek növelésével nehezen teremthető jelentős forrás, mert az a lakosságtól vonna el további pénzeket, ami feszültségeket okozna. Ennek ellenére az egyik javaslat szerint növelnék a forgalmi adó felső kulcsát 23-25 százalékra, viszont például az élelmiszereknél valamelyest csökkentenék azt. Ezzel a lépéssel százmilliárdos többletforráshoz jutnának, ami az adórefomhoz kevés, viszont a közvéleményre rossz hatással lenne. Kérdés tehát, megéri-e.
A szükséges adócsökkentés fedezete igazából csak a költségvetési kiadások lefaragása lehet. Ezzel a PM is tisztában van és hírek szerint olyan tervet készít elő a következő évre, amely átlagosan öt százalékkal csökkentené a tárcák büdzséjét. A legrosszabbul az egyébként is túlburjánzó miniszterelnöki hivatal járna, míg a honvédelem keretét a NATO kötelezettségek miatt nem csökkentenék. Az így nyerhető források azonban még mindig nem elegendőek az átfogó adóreformhoz, ezért arról is vita folyik, hol használhatóak fel a leghatékonyabban. Egyetértés mutatkozik abban, hogy a négy százalékos különadót legalább a felére kellene csökkenteni, és a tb-járulékokat is minimum öt-tíz százalékkal mérsékelni szükséges.
Ez azonban közel sem elegendő ahhoz, hogy jelentős hatással legyen a gazdaság fejlődésére. Az ötletelések tovább folytatódnak, arra viszont gyakorlatilag nincs esély, hogy a pézügyileg és politikailag egyaránt beszorult helyzetben lévő kormány a szakértők által elvárt léptékű adóreformról tudna és merne dönteni.
