A nyugdíjrendszer "reformja" miatt menekülnek a befektetők
Ami részvényt a kisbefektetők eladtak, azt a külföldi intézményi szereplők meg is vették a negyedik negyedév során, ám havi bontásban már árnyaltabb a kép az MNB statisztikái alapján.
A képlet ugyanis úgy fest, hogy amit a külföldiek októberben megvásároltak (összesen 54,5 milliárd forint értékben), annak csaknem 90 százalékát a magán-nyugdíjpénztári vagyon einstandolására vonatkozó kormányzati bejelentésre még novemberben ki is szórták. Igaz, decemberben már csak 900 milliónyit értékesítettek.
Ehhez képest a kisbefektetők pont fordítva működtek, a "háziasszonyok" ugyanis októberben még nettó eladóként léptek fel (39,7 milliárdnyi részvénytől szabadulva meg), novemberben viszont már hatmilliárd híján ugyanekkora vásárlást eszközöltek. Az esésben vásárlás reflexe valószínűleg még a nagy tavalyelőtti összeomlásból maradt az újonnan beszálló és a piacon maradó kisbefektetőknek, a türelmesek ugyanis óriási hasznot zsebelhettek be a hossz visszatérte után.
Érdekes módon maguk a nyugdíjpénztárak (amelyeket a biztosítókkal együtt számol az MNB) az utolsó negyedévben az októberi eladásaikat leszámítva nettó vásárlók voltak, az időszak végére 20,7 milliárd forintnyi részvénnyel gyarapodott a tulajdonukban lévő állomány.
Az év utolsó három hónapjában sokat, 24,6 milliárd forintot buktak részvényeiken a hazai háztartások, míg a külföldiek 312,5 milliárdot. Ennél tetemesebb veszteséget csak a Kósa-Szíjjártó-nyilatkozatot követő összeomlásban, a második negyedévben szenvedtek el a szereplők. Igaz, akkor számottevően nagyobbat, a háztartások 73,5, míg a külföldiek 684 milliárdosat.
A hazai tőzsdei részvények tulajdonosi struktúrájának idei alakulását tekintve mindenesetre egyértelmű trend rajzolódik ki.
A külföldi szereplők részesedése az év végére 73,36 százalékra apadt az első negyedév végi 76,6 százalékról (bár az is igaz, hogy az első három hónap ilyen szempontból csúcsnak számított, év/év összehasonlításban csak 1,5 százalékpontos a csökkenés). A háztartások ellenben folyamatosan bővítették portfólióikat, a március végi 5,07 százalékhoz képest december utolsó napján már a hazai papírok 6,59 százaléka volt a tulajdonukban.
A statisztika összeállításánál alkalmazott új módszertan alapján az összesítésbe nem számítják be a tőzsdei társaságok sajátrészvény-állományát. Külön kimutatásban azonban ezek is megtalálhatók, amelyből kitűnik, hogy a vállalatok - ha kismértékben is ugyan - folyamatosan adogattak el az év során. Az állampapírok esetében az októberi eladások után mind a magánbefektetők, mind a külföldi intézményi szereplők nettó vevők voltak, a nagy júniusi kitárazás után a magán-nyugdíjpénztári vagyonok elkonfiskálásának híre már nem rengette meg annyira a kötvénypiacot.
