A magyar politikusok vonakodnak ettől a lépéstől
A Reuters érdekesnek találja, hogy három közép-kelet-európai ország visszaeséssel küszködik, a lengyelek növekedése pedig erősen lelassult, jegybankjaik mégis kivárnak, ahelyett, hogy levinnék az alapkamatot.
Az elemzés a magyaroknál, románoknál és cseheknél a jelenség fő okát a fő exportpiacon, vagyis az euroövezeten belül jelentkező keresletcsökkenésben, valamint a kormányok takarékossági hadjáratában látja.
A közgazdászok szerint mind a négy állam profitálhatna a lazább monetáris politikából, de mindegyiknek megvan az oka arra, hogy óvatos legyen. Az árak ugyan külső tényezők és a magasabb adók miatt emelkednek, ám a központi bankok nem hajlandók kísérletezni szélesebb politikai eszköztárral, ragaszkodnak a hagyományokhoz, még ha a partnerintézmények a feltörekvő világban vágják is a kamatokat.
Magyarország és Románia esetében a sok külföldi kölcsön és az ingadozó befektetői hangulat miatt a kamatláb alapvető a forint, illetve a lej megtámogatására. Pedig a kivitel felfuttatásához, a versenyképesség fokozásához jól jönne a gyengébb valuta, csakhogy a két országban a politikusok vonakodnak ettől a lépéstől.
A kamatszintek felelősei attól tartanak, hogy ha nyitnának a monetáris tanácsban, az előidézné a befektetők menekülését, ami még jobban felerősítené a nyomást a háztartásokra és a cégekre, továbbá mélyítené a recessziót. Utóbbi eredményezi különben, hogy e két országban van a legmagasabb a kamatszint az unión belül.
A magyarok csak a múlt hónapban kezdtek tárgyalásokat az IMF-fel egy új segélycsomagról, ami nélkülözhetetlen a beruházók bizalmának megőrzéséhez. Márpedig hozzáértők úgy látják, hogy gyorsan távoznának mindazok, akik forintba tették pénzüket, ha bármi jele mutatkozna, hogy nem születik meg az egyezség. És addig az MNB-től sem lehet várni, hogy mérsékelje a kamatot.
