A legkisebb faluban is lesz internet
Csepeli György, a MEH infokommunikációs közpolitikai igazgatója szerint jól áll a Nemzeti Digitális Közmű, vagyis támogatják a pártok, a szakmai szervezetek és a nagy szolgáltatók, hogy a legkisebb magyar település is bekapcsolódhasson a széles sávú internet hálózatba. Igaz, hogy több tíz milliárdba kerül a meglévő hálózatok összekötése, de a javát európai uniós forrásokból fedeznék.
Miért kell nekünk a digitális közmű?
Magyarország internet hozzáférésben ma Európa középmezőnyéhez tartozik. S a felmérések szerint ezer olyan település van, amit nem ér el az optikai hálózat. A gazdaságnak is elemi érdeke, hogy a széles sáv elterjedjen. Ma ugyanis Budapesten és a megyeszékhelyeken is csak 19 százalékos a lefedettség. Ez a helyzet gyökeresen megváltozik, ha kiépül a Nemzeti Digitális Közmű (NDK), hiszen akkor az ország egész területén település nagyságtól függetlenül elérhetővé válik a valódi széles sávú internet, vagyis minden település főutcájáig elér.
Miért az államnak kell ezzel foglalkoznia, a nagy szolgáltatók nem építik ki maguktól a hálózatokat?
Nem várható el tőlük, hiszen a hálózati beruházások megtérülése legalább tíz év. Az államnak kell a piaci hibát kijavítania. S ez nem is olyan bonyolult, hiszen az állam közvetlenül és vállalatai révén közvetve számos optikai hálózati infrastrukturális elemmel rendelkezik. Ha ezeket összekapcsolják, kiegészítik, akkor annak minden magyar állampolgár a haszonélvezője lehet, aki az állami és önkormányzati intézményekkel kapcsolatban van, gyógyulni akar és kíváncsi az oktatási, szórakoztató és kulturális tartalmakra. Hogy csak két példát mondják, a távoktatás éppúgy általános lehet, mint a távdiagnosztika bevezetése, az intelligens otthonok kialakítása. Az elektronikus ügyintézés pedig nemcsak kényelmesebb, de olcsóbb is. A közmű minőségi javulást ígér a hazánkban működő 700 ezer kisvállalkozásnak is. Ha javul a versenyhelyzet, az a piaci szereplőket is ösztönzi majd, hogy szolgáltatásaikat olcsóbban és jobb minőségben kínálják.
Ez volna az a program, amellyel mindenki jól jár?
A hátrányairól nehéz lenne beszélni, hiszen a nagy hálózatok sem járnak rosszul, miután több százezer új internet előfizető jelenne meg a piacon. És a legfontosabb, hogy a közmű által Magyarország kitörhet a relatív drága, de alacsony szintű infokommunikációs szolgáltatások köréből. A hazai tartalom és szoftverfejlesztő cégek is több megrendeléshez jutnak. A szakemberek szerint a 15 százalékos széles sávú bővítés 9 százalékkal növeli a foglalkoztatottságot, amely 350 ezer új munkahelyet jelent. És mindez Európai Uniós forrásból valósul meg, a működtetése pedig üzleti alapon történik. Ez a leghatékonyabb befektetés, amelynek minden eurocentje új tudást, új munkahelyeket, az élet minőségét javító új esélyeket teremt.
Amikor január végén a Magyar Tudományos Akadémián „Mi a Nemzeti Digitális Közmű” címmel konferenciát rendeztek, a konkrét lépésekről, az ütemezésről nem esett szó. Hogy áll most a megvalósítása?
Minden parlamenti párt támogatja, s kértük az Európai Uniót, hogy bizonyos keretekből átcsoportosíthassunk. A szakmai szervezetek és a nagy felhasználók természetesen mellette vannak, s a leendő felhasználók, vagyis az egészségügyi intézmények, az egyetemek, könyvtárak, kutató intézetek és önkormányzatok alig várják.
