"A kormány a szegényebbektől elvesz, a gazdagabbaknak ad"

Mesterházy Attila szerint kapkodás jellemezte az új Országgyűlés működésének első 30 napját, a kormányoldal az utolsó pillanatban nyújtott be fontos törvénykezdeményezéseket, így az ellenzéknek kevés ideje maradt szakmai álláspontjának kialakítására, továbbá az előterjesztések megvitatására. A szocialisták frakcióvezetője, aki a párt soron kívüli Veszprém megyei tisztújító küldöttgyűlésére érkezett pénteken a megyeszékhelyre, sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány csak beszél a nemzeti együttműködésről, a gyakorlatban a hatalom központosítására törekszik.

2010. június 12., 08:22

Ezt mutatja szerinte az is, hogy az elmúlt 30 napban az ellenzéki pártoktól egyetlen tartalmi módosító javaslatot sem fogadtak el. Mesterházy Attila hozzátette: a Fidesz által pénteken benyújtott, a médiával kapcsolatos törvényjavaslatokról sem egyeztetett az ellenzékkel a kormánypárt. A javaslatok - mutatott rá - hatalomkoncentrációt és központosított médiairányítást vetítenek előre.

Sok az aggály és a kérdés azzal a 29 intézkedést tartalmazó csomaggal kapcsolatban is - mondta Mesterházy Attila -, amelyeket Orbán Viktor kormányfő jelentett be a napokban. A Fidesz ugyanazt a társadalomfilozófiát vallja, mint 1998 és 2002 között - hangsúlyozta a szocialista politikus. Úgy fogalmazott: a 29 pont "ékes példája" annak, hogy a kormány a lakosság kétharmadától el akar venni, hogy a felső egyharmadnak adhasson. A szegényebbektől elvesz, a tőlük elvett jövedelmet átcsoportosítja a gazdagabb családoknak - mondta -, szerinte erről szól a minimálbér megadóztatása és az egykulcsos adó bevezetése is – írta az MTI.

Mesterházy közölte: kialakulhat Magyarországon egy "újfajta cselédség", hiszen adózott jövedelemből akár takarítónőt, nyelvtanárt lehet alkalmazni úgy, hogy ezt nem kell sehol bejelenteni. Ez nem a gazdaság kifehérítése irányába tett lépés, s egy régi világot hoz vissza Magyarországra - véli a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője.

2025. június 19., 11:12

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.