A jegybankelnök beszólt a bankoknak

A Román Nemzeti Bank (BNR) nem tervezi módosítani a repoügyletek időtartamát vagy a kötelező tartalékráták mértékét – jelentette ki csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök, aki egyúttal felszólította a pénzintézeteket, hogy hatékonyabban adminisztrálják a forrásaikat. „A bankvezetők legyenek végre bankárok, és ne a központi banktól várják a hitelezési kockázatok viselését” – szögezte le a BNR elnöke.

2012. február 17., 20:56

Mugur Isărescu és a kereskedelmi bankok között azt követően mérgesedett el a viszony, hogy a folyamatos jegybanki kamatcsökkenés ellenére a pénzintézetek továbbra is magas kamatokkal igyekeznek magukhoz csábítani az ügyfeleket - írja a

kronika.ro. Noha a központi pénzintézet az irányadó rátát három lépésben 5,5 százalékig csökkentette, az új tőkekövetelményeknek megfelelni akaró bankok között valóságos kamatháború robbant ki, átlagosan 6–7,5 százalékos, nemritkán azonban akár 8 százalékos hozamot ígérnek a betétesek pénzéért.

A jegybank folyamatos kamatcsökkentő politikája tehát egyelőre nem tükröződik a piacokon, legalábbis a betéti és a rég várt hitelkamatok csökkenésében nem. A pénzintézetek vezetői ugyanakkor azt állítják, hogy a bankokat akkor lehetne rávenni az olcsóbb hitelezésre, ha a BNR csökkentené a kötelező tartalékszintet. A román jegybank tavaly tavasszal 5 százalékkal 20 százalékra csökkentette valutában kötelező tartalékok mértékét, míg a lejtartalékot 15 százalékban határozta meg. Isărescu szerint azonban a tartalékok további csökkentése túlzott likviditást eredményezne a piacon, mint fogalmazott: jelenleg is léteznek olyan pénzintézetek, akik jelentős forrástöbblettel rendelkeznek, míg más bankok pénzhiánnyal küzdenek, ami azt jelenti, hogy a likviditáshiány a bankok közötti bizalmatlanság eredménye.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.